Evangélikus Népiskola, 1903
1903 / 7-8. szám - Kintzler Árpád: A modern nevelés hibái
203 Sokszor pedig oly korán adják férjhez a leányt, hogy annak még ideje sem volt mindazt elsajátítani, amire mint leendő háziasszonynak szüksége lesz s ilyenkor az utolsó játékbabától az első élőt oly rövid idő választja el, hogy a gyermekmama azt a kis csipkés és szalagos jószágot a bölcsőben a játéktól bizony alig-alig birja megkülönböztetni. S minden jó, mig a kis embervírág mosolygós és rózsás színben van. De ha a kis arczok a láztól forrók, ha apró melle liheg, s még egy szóval, tgy tekintettel nem tudja megmondani a tapasztalatlan kis mamának, hogy mi baja van! Hányszor gondol ilyenkor szemrehányással arra, hogy őt megtanították nyelvekre és művészetekre, vegytanra és fizikára, az őskori ember műveltségére és sok fölösleges dologra, de arra nem tanították meg, mit kell tennie, hogy azt a fájdalmas nyöszörgést elcsititsa. mely szívéig hatol. Édes anyja sohasem engedte betegágy mellé, mert azt valotta, minek a boldog ifjúság verőfényes napjait egy beteg kinjainak szemlélésével megkeseríteni. Mily kétségbeesetten gondol a tapasztalatlan anya ezen eljárás helytelenségére, mikor oly gyönge élet forog kérdésben, mely elmúlik, ha szíven nyomják. Nem volna-e jobb — mit a mai modern nevelés talán túlzott prüdéríából elmulaszt — ha a fiatal leányokat arra is megtanítanák, hogyan kell a beteg gyermeket ápolni ? Ez okból igazán megörültem, mikor Ferenczy Ida tervéről olvastam, ki internátust akar létesíteni olyan leányok számára, kiknek iskolai tanulmányaikat elvégezvén, otthon a szőlői házban nincs alkalmuk, hogy jó háziasszonyokká válhassanak. Ferenczy Ida czélja, hogy a fiatal leányokat egy leendő hádiasszony minden teendőjébe beavassa. Igaz, hogy vannak manapság e czélból már főzőiskolák, de egyedül a főzés még nem teszi a háziasszonyt. Ferenczy Ida a nap minden óráját felhasználva — épen azért akar internátust létesíteni — minden tekintetben oktatni akarja a leányokat. A munka reggel tejgazdasággal kezdődnék, aztán következnék a baromfiak gondozása, később a takarítás és főzés, délután a mosás és vasalás, varrás és foltozás, a kertészkedés, s figyelme kiterjedne a betegápolásra és a gyermeknevelésre is. S mig ez utóbbiak kizárólag leánynevelésünk szomorú hibái, a fiúknál megint azt a hibát követi el sok szülő, hogy minden áron tudós pályára kényszeríti gyermekét, miáltal csak a szellemi proletárok száma növekszik. Erről a hibáról maga Wlassics miniszter is megemlékezett a közoktatásügyi tárcza kö[tségvetésének tárgyalása alkalmával elmondott első beszédében, mikor többek közt igy szólt: »Nálunk mindenki hivatalt keres ... a társadalmi fölfogásnak erősen meg kell tisztúlnia. még pedig különösen a munka demokratikus tiszteletében ... ne legyünk olyanok, mint eddig voltunk, hogy t. i. ha rosszúl tanul a fiú, fenyegetés számba megy az, hogy majd iparos, vagy kereskedelmi pályára fogjuk adni. Ez egy betegsége a mi társa, dalmunknak . . . nem is akarom említeni, hogy azt is mondják : úrnak
