Evangélikus Népiskola, 1903

1903 / 5. szám - Tárcza

151

András, Wittenherg 1736.), magyarázatos új testamentum (a két Bárány és Sartorius, Lauban, 1754.), imádságos és egyéb épületes könyvek dicsérik papjaink buzgalmát, kik a XVIII. században a nemzeti irodalomnak is eddig nem méltányolt nagy szolgálatot tettek.

A XVIII. század volt kerületünkben a pietismus kora a melynek hatása minden téren (egyházalkotmány, irodalom és vallás, erkölcsi élet) meglátszott. Az 1707. évi rózsahegyi zsinatnak az egységes s a magyarnál gazdagabb liturgiára vonatkozó határozatát Dunántúl, mely a zsinaton képviselve sem volt, nem fogadta el. A Károly-féle rendelet óta valósúlt meg következetesebben a presby- terialis rendszer és lépett életbe minden fokozaton a kettős elnökség. A nagy kiterjedésű győri esperesség már 1727. megpendítette egy lelkészeket és tanítókat gyámolitó egyesület tervét s 1732. külön szabályzattal meg is valósította.

III. Az újra éledés kora 1781—zpoj.

II. József türelmi rendeletének kiadása után elnyomott gyülekezeteink gyorsan éledtek fel ismét sírjaikból, Perlaky Gábor püspök őt év alatt 76 új templomot avatott fel. így volt a kerületnek az 1791. zsinat idején hivatalos összeírás szerint 117 anyagyülekezete, melyeknek száma napról-napra szaporodott.

Püspökeink ez időszakban : a már említett Perlaky Gábor (f 1786), Hrabovszky Sámuel, nemes-dömölki lelkész (1786—96), Nagy István, sárszent-lőrinczi lelkész (1796—1812), Kis János, soproni lelkész (1812—46), Haubner Máté, győri lelkész (1846—66), Karsay Sándor (1866— 95) és Gyurátz Ferencz, pápai lelkész (1895 óta).

Egyházkerületi felügyelőink; Matkovich Pál (1781—1823), Káldy János (1824—25), b. Podmaniczky Károly (1825—33), Matkovich István (két évi üresedés után 1835—47), Vidos József (1848—49), Radó Lajos (11 évi üresedés után i860—66), Radó Ignácz (1866—68), Berzsenyi Miklós (1869—73), báró Prónay Dezső (1874—83), Káldy Gyula (1883—88), szentmártoni Radó Kálmán (1889—1899) és hathalmi Ihász Lajos (1899 óta).

Az újjászervezkedés 1786. a nemesdömölki gyűlésen történt meg, hol 13 ehmegyét alakítottak, a mostaniakon kívül a fehér-komáromit, egy másik veszprémit és a mosonyit, ez utóbbit Rajka, Gálos, Hegyeshalom, Zurány és Lébeny gyülekezetekkel. E területéből elvesztette a kerület később a mosonyi egyházakat Lébeny kivételével s a legutóbbi zsinat óta a fehér-komáromi egyházmegyét. A fenti kerületi gyűlés a zsolnai és semptei kánonok szellemében becses utasításokat is készített az egyházi tisztviselők részére.

A XIX. század első felét kerületünkben a r a t i on a 1 i s mu s korának mondhatjuk. Kis János és Haubner püspökünk ennek hatása alatt