Evangélikus Népiskola, 1902
1902 / 1. szám - Irodalom
2Ó Ifjúsági irodalmunk. Ifjúsági irodalmunk két.három évtized alatt nagy változáson ment át. Fejlődése hasonlít a magyar szinmüirodalom fejlődéséhez. A XIX. század kezdetén mindenütt magyar színjátszó társulatok keletkeztek, a kik magyar tárgyú darabokat akartak előadni. De mivel ily^n magyar színmüvek csak kevés számmal voltak, német lovag- drámákat fordítottak és lokálizálták őket: azaz magyar neveket adtak a személyeknek, a darabban előforduló városoknak és — a lovaknak. Ezt aztán magyar történeti drámának nevezték. Ennek az állapotnak véget vetett Kisfaludy Károly irodalmi föllépése. Hasonlókép jártunk ifjúsági könyveinkkel. Itt is soká dívott a fordítás, az erős lokalizálás. Most már azonban vannak jeles ifjúsági irataink elég nagy számmal, melyekben a következő sajátságok találhatók : Először: magyaros nyelv és zamatos elbeszélő mód. Másodszor; a magyar viszonyok rajza vagy külföldi viszonyok olyan rajza, a mely magyar szempontból, magyar fiuknak készült. E mellett természetesen nem zárkóztunk el a külföldi irodalmak elől; ha akad jeles ifjúsági iró a külföldön, annak müveit szívesen fordítjuk azzal a föltétellel, hogy fördítása szabatos és magyaros legyen. Ilyen nagy külföldi ifjúsági iró például Jules Verne, kinek époly élvezetes, mint tanulságos ifjúsági iratai minden müveit nyelvre le vannak fordítva. Az ifjúság egész Európában a legnagyobb elragadtatással olvassa. A Franklin-Társulat mim en kiváló müvét jeles magyar írókkal lefordíttatta és szép illusztrált kötetekben terjeszti. Ha nem is a kalandok természettudományi nagyszerűségére, de az elbeszélés vonzó gördülékenységére táti még felülmúlja a világhírű franczia irót, egy magyar iró: Hevesi Lajos Jelky András czimü, egy magyar fiú kalandjait tárgyaló illusztrált regényas elbeszélésben. Két- ségtelen, hogy a mulattató könyv még soká a magyar ifjúság kedvencz könyve fog maradni. Csak azt sajnáljuk, hogy Hevesi Lajos többé nem tért vissza az ifjúsági irodalomhoz. — Kalandokat ad elő, de sokkal kisebb méretüeket Jakab Ödön A két imposztor czimü illusztrált elbeszélésében. Egy véletlen baleset Magyarország egy más vidékére vet két gymnazLlát. Mi történik itt velük (bizony egyszer-másszor elég rosszúl járnak) ezt mondja el a legmagyarosabb elbeszélő stylusban, helylyel- kö/zel szeretetreméltó humorral élénkítve Jakab Ödön. — A legnagyobb magyar» prózaMró Jókai Mór arra a térré viszi a magyar ifjúságot egy remek könyvében : a Csataképek-ben, a melyen a hazafiúi lelkesedés örök forrásai fakadnak; az 1848/49-iki szabadságharczba A 19 kisebb elbeszélés, melyből e kötet áll, a nagy iró minden fényes sajátságát fel mutatja. Nem kevésbé magyar talajon jár Gaal Mózes Magyar hősök és királyoku, kis fiának elmeséli Gaal Mózes I—III. „czimü könyvében. Csakhogy Gaal Mózes 6—10 éves gyermekeket tart szem előtt, midőn a legszebb magyar mondákat (a melyeket minden magyar fiúnak ismernie kell) elbeszéli. Ritka iró, a ki úgy tud a gyermek nyelvén beszélni, mint Gaal Mózes. Csupa könnyűség és élénkség. Valóban rá lehet idézni
