Evangélikus Népiskola, 1902

1902 / 1. szám - Irodalom

2Ó Ifjúsági irodalmunk. Ifjúsági irodalmunk két.három évtized alatt nagy változáson ment át. Fejlődése hasonlít a magyar szinmüirodalom fejlő­déséhez. A XIX. század kezdetén mindenütt magyar színjátszó társula­tok keletkeztek, a kik magyar tárgyú darabokat akartak előadni. De mivel ily^n magyar színmüvek csak kevés számmal voltak, német lovag- drámákat fordítottak és lokálizálták őket: azaz magyar neveket adtak a személyeknek, a darabban előforduló városoknak és — a lovaknak. Ezt aztán magyar történeti drámának nevezték. Ennek az állapotnak véget vetett Kisfaludy Károly irodalmi föllépése. Hasonlókép jártunk ifjúsági könyveinkkel. Itt is soká dívott a for­dítás, az erős lokalizálás. Most már azonban vannak jeles ifjúsági ira­taink elég nagy számmal, melyekben a következő sajátságok találhatók : Először: magyaros nyelv és zamatos elbeszélő mód. Másodszor; a magyar viszonyok rajza vagy külföldi viszonyok olyan rajza, a mely magyar szempontból, magyar fiuknak készült. E mellett természetesen nem zárkóztunk el a külföldi irodalmak elől; ha akad jeles ifjúsági iró a külföldön, annak müveit szívesen fordítjuk azzal a föltétellel, hogy fördítása szabatos és magyaros legyen. Ilyen nagy külföldi ifjúsági iró például Jules Verne, kinek époly élvezetes, mint tanulságos ifjúsági ira­tai minden müveit nyelvre le vannak fordítva. Az ifjúság egész Európában a legnagyobb elragadtatással olvassa. A Franklin-Társulat mim en ki­váló müvét jeles magyar írókkal lefordíttatta és szép illusztrált kötetek­ben terjeszti. Ha nem is a kalandok természettudományi nagyszerűségére, de az elbeszélés vonzó gördülékenységére táti még felülmúlja a világhírű franczia irót, egy magyar iró: Hevesi Lajos Jelky András czimü, egy magyar fiú kalandjait tárgyaló illusztrált regényas elbeszélésben. Két- ségtelen, hogy a mulattató könyv még soká a magyar ifjúság kedvencz könyve fog maradni. Csak azt sajnáljuk, hogy Hevesi Lajos többé nem tért vissza az ifjúsági irodalomhoz. — Kalandokat ad elő, de sokkal kisebb méretüeket Jakab Ödön A két imposztor czimü illusztrált elbeszé­lésében. Egy véletlen baleset Magyarország egy más vidékére vet két gymnazLlát. Mi történik itt velük (bizony egyszer-másszor elég rosszúl járnak) ezt mondja el a legmagyarosabb elbeszélő stylusban, helylyel- kö/zel szeretetreméltó humorral élénkítve Jakab Ödön. — A legnagyobb magyar» prózaMró Jókai Mór arra a térré viszi a magyar ifjúságot egy remek könyvében : a Csataképek-ben, a melyen a hazafiúi lelkesedés örök forrásai fakadnak; az 1848/49-iki szabadságharczba A 19 kisebb elbe­szélés, melyből e kötet áll, a nagy iró minden fényes sajátságát fel mutatja. Nem kevésbé magyar talajon jár Gaal Mózes Magyar hősök és királyoku, kis fiának elmeséli Gaal Mózes I—III. „czimü könyvében. Csak­hogy Gaal Mózes 6—10 éves gyermekeket tart szem előtt, midőn a leg­szebb magyar mondákat (a melyeket minden magyar fiúnak ismernie kell) elbeszéli. Ritka iró, a ki úgy tud a gyermek nyelvén beszélni, mint Gaal Mózes. Csupa könnyűség és élénkség. Valóban rá lehet idézni

Next

/
Thumbnails
Contents