Evangélikus Népiskola, 1901

1901 / 3. szám - Kund Sámuel: A tanítóválasztás szabadságának korlátai

Az általános egyesült a tanítóké, maguk tehetik azt nagygyá, erőssé, tiszteltté. Sorakozzanak hát a kibontott zászló alá kivétel nélkül egytól- egyig, minden mellék érdeket félre téve szolgálják önzetlenül a magyar tanügyet.

Legyen az egyesület jelszava a munka; ebből vegye ki mindenki a maga részét; dolgozzunk fáradhatatlanul; egy mindannyiért s mindannyi az egyért, a magyar tanügy, a magyar haza javára.

A tanítóválasztás szabadságának korlátái.

Mindenek előtt magam elé emelek korlátot. Fejtegetéseimben a dunántúli evangélikus egyházkerület jogszabályaira terjeszkedem csak ki, melyek azonban a többi kerületéitől nem nagyon ütnek el.

A tanítóválasztás szabadsága az evang. gyülekezetnek ős joga. Alapszik ezen joga azon, hogy a gyülekezet tartja főn az iskolát. És »qui dotat, vocat«. A ki a javadalmat adja, az állítja ki a meghívó levelet is. A bizalom az a legszorosb kapocs, mely a gyülekezetei a tanítóval egybe köti, mely a tanító áldásos, egyházépítö munkájának legszilárdabb alapja, és a mely — legalább a működés első éveire — a választásban lehetőleg szabadon nyilatkozó közakarat által létesül. Olyannyira köztudattá lett a szabad választás joga, hogy egyik egyh. kerület gyűlésünkön egyházunknak egyik veterán bajnoka és vezér embere az »iskolaszék« elnevezése ellen állást foglalt, és »gyülekezeti iskolai bizottságról« akar csak tudni ; mivel úgy mond a népiskolai törvény szerint az iskolaszék oly jogokkal ruhá/.tatott fel (1808. XXXVIII. 136. §.), melyeket a gyülekezettől elvenni nem szabad, és elejét kell venni mindjárt kezdetben annak, hogy az evang. iskolai bizottság mint »iskolai szék« ne is próbálja elvonni a gyülekezetnek tanító választási jogát, mely választási jogot a községi iskolákra nézve a törvény az iskolai széknek adja meg. Jogról lévén egyébiránt a szó, e jogáról lemondhat, ha akar a gyülekezet és azt az E. A. 48. §-a értelmében alkotott képviselő testületre ruházhatja át. A ki mit önön maga akar, abból reá nézve nem hárámlik jogsérelem, Ám azért jogunk egyik-másikáról való lemondásunk szabadságunknak — ha bár nem sérelmes — korlátozása. A meíy gyülekezet a tanítóválasztást szabályszerűen átruházta képviselő testületére, saját tanító- választási szabadságának korlátot emelt. Á mivel épen nem akarom azt mondani, hogy helytelenül cselekedett, sőt inkább — nagyobb lélekszám- mal biró — gyülekezeteknél czélszerüségi tekintetek kívánatossá, szükségessé tehetik e közvetett választást.

Hazai törvényeink, kivált azok az alaptörvények, melyek az evang. egyház önkormányzati jogát biztosítják, mindig tiszteletben tartották és