Evangélikus Népiskola, 1901

1901 / 2. szám - Sass János: Az új század feladata s a protestáns népnevelő

36 ilynemű vállalkozásnak a Panama csatorna építésének világhírű — in­kább hirhedett — botrányos bukása folytán e szóból a nyelvszokás köz­nevet alkotott, melylyel a közérdek testén nadályként élősködő haszon­lesést általánosan bélyegzi. Egy másik hasonló törekvés most folytat el­keseredett harczot amott a távol Délafrikában egy szabad nép ellen. A túlnyomó hatalomnak politikai tekintetben talán sikerül legyőzni a búrok szívós ellenállását; de a kapzsiság, mely a háborút előidézte, a börzespe- culatió aligha fog örülni e győzelemnek, alkalmasint csúfos megszégyenü- léssel lesz kénytelen meghátrálni a térről, hol fényes tervei romhalmazzá fognak összeroskadni. Az érzéki gyönyörök mámorában élő ledérség azon szomorú tapasz­talatra ébredt, miszerint ijesztő mérvben néptelenedik az ország. A becsületnek és jellemnek áruba bocsátása folytán a megbízható em­berek száma roppant csekélyre zsugorodott össze; másrészt a becsület s jellem-vásárlók szivében önbüntetéskép gyökeret vert a bizalmatlan­ság; minek következtében arra a keserű valóra ébredtünk, miszerint nem tudunk megbízni senkiben, úgy érezzük magunkat, mintha csupa csalók, tolvajok, ármánykodók vennének körül bennünket szüntelen. Beállott az általános elégedetlenség gazdagok és szegények körében egyaránt, a sziveket fogva tartja s az élet minden örömét, kedélyességét kegyetlenül összetapossa az egymás iránti ádáz elkeseredés. Nem nyugalmat szereztünk tehát a mi bálványaink oltáránál, de lázas izgatottságot, az idegek kimerülését s elernyedését, mely jár­ványként terjedő idegbetegségben nyilvánúl s egyiket szánalomra méltó őrületbe, másikat megrendítő elhatározásra üldözi, miszerint kifáradt, örőmtelen, becsnélküli életét önmaga vesse el. De az Úrnak lelke lebeg most is a vizek felett! És az ő végetlen bölcs rendelése s atyai szeretete szerint örök változás törvényének van alávetve minden. E törvény kérlelhetlen követelésénél fogva minden irány, minden áramlat elérve fejlődésének egy bizonyos fokát, hanyatlásnak indúl s minden szervezet, mely abból táplálkozott, szerteszélylyel bomlik, hogy új alakulások tényezőjévé váljék. Az ember kezdi érezni méltóságához nem illő rabszolga mivoltát. Fölébredt a szabadulás vágya a keblekre súlyosodé teher alól. A politikai életben fölhangzott a jog, törvény és igazság jelszava a rakon- czátlanság és álnokság ellenében. Maga az államhatalom figyelmezteti a vasárnapi munkaszü­nettel a polgárokat, hogy az anyagiak után való végtelen hajszát kell,

Next

/
Thumbnails
Contents