Evangélikus Népiskola, 1901
1901 / 1. szám - Iván bácsi üzenetei
31 keztem szerezni az „ev. tanítói“ névnek, mit bizonyít 30 év óta jelen- lenlegi állomásomon való működésem, hol egy egész nemzedéket vezettem már be az ismeretek tárházába úgy egyházi mint polgári tekintetben anélkül, — hogy valakivel, — valamikor némi kellemetlenségem akadt volna ! Nagyságos Úramnak ezen restelkedésével szemben én csak szívemből örülni tudok, ha evang. nagyjaink közül némelyek azon szép királyi kitüntetésben részesülnek, mint a minővel Nagyságos Úram is ékeskedik. Minek tehát restelkedni azon, ha a nemzet napszámosa — az a szerény néptanító — az ötét joggal megillető hivatali jelzőt neve alá írja. Ily megjegyzést nem vártam volna senkitől sem ; legke- vésbbé ennét, a honnét az jött ! A tanítói czímre és pedig az ev. tanítói czímre is már-már minden tanító büszke lehet, — én is; mert koszorús költőnk kijelentése folytán „mi vagyunk a főrendiház és Magyarország újonnan meghódítói. — E zászló alá esküdtem, e zászló alatt fogok küzdeni, mint bátor és elszánt k ö z v i t é z, mindaddig, mig a legnagyobb magyar jóslata be nem teljesedik: „Magyarország nem volt, hanem lesz!“ Fogadja Nagyságos Úram hazafias tiszteletem nyilvánítását.--------------- Bándy János, e v. tanító. Iván bácsi üzenetei. Az emberi társadalom bizonyos időkben annyira tele van megva- lósúlást követelő eszmékkel, s kedvező körülmények oly módon előkészítették az emberek szívét, lelkét az eszmék befogadására, hogy csekély mozdító erő mélyreható változást s nagy terjedelmű átalakulást idéz elő. Ha meggondoljuk, Amiensi Péter igen igénytelen ember volt, a 95 tétel kiszegezése a vittenbergi vártemplom ajtajára csekély jelentőségű esemény, s mindkettő egész Európára kiható, sőt annak határait messze túlárasztó mozgalmakat vont maga után. Két egyszerű csuhás szerzetes korszakalkotó változást idézett elő a mívelődés történetében. De arra is van példa, hogy a csillagok történetének eseményei nagy befolyást gyakorolnak az emberek gondolkodásmódjára. Perhelia, napfogyatkozás, üstökös csillag még a keresztény emberben is, a ki pedig nem imádja az égi testeket, szorongó érzést és sejtelmeket ébreszt fel, minélfogva az égi tüneményekben nagy idők előjeleit szeretné látni. Mikor az esztendő utolsó perczei peregnek le az idők mérhetlen folyamába, midőn ez esztendővel egy évszázad kapuja záródik be után- nunk, mikor szent hazánk polgárosúlt, keresztény életénelc kilenczedik századát töltjük be, adjuk át a szíveinket hitteljes buzgalommal egy édes sejtelemnek, miszerint földünk történetének e nem mindennapi fordulata egy szebb, jobb, boldogabb idő hajnalát deríti reánk. Midőn hosszú sorát temetjük gondterhes éveknek, ültessük e komor sirhalomra a reménynek üde zöldjét, melyből a Gondviselés bölcs intézkedése szerint Isennek tetsző vágyaink teljes virágai fakadjanak ki. Ezzel a reménynyel, ezzel a bizodalommal, e hittel kívánok e lapok szerkesztőjének, munkatársainak és olvasóinak: Boldog új-évet!*) *) Nagyrabocsíílt munkatársunknak tulajdonképeni üzeneteit legnagyobb sajnálatunkra, hely szűke miatt nem kezdhettük meg. Szerk.
