Evangélikus Népiskola, 1901
1901 / 1. szám - Tárcza
20 ton az atelközi tanyáiból kivert nemzetnek új hazát. A mint azonban az új haza birtoka biztosítva volt s a kalandos hadjáratok megkezdőd- tek, a fővajda, a fejedelem kezéből kiesett az egész nemzet vezetése. Mert e vállalatok nem voltak nemzeti vállalatok s így természetesen a belölök származott haszon és dicsőség nem a fejedelmet, hanem, — épen a fejedelem hatalmának és tekintélyének rovására, — a vállalat vezéreit illette. Árpád közvetlen utódai annyira háttérbe szorúltak a kalandozó hadjáratok vezérei mellett, hogy a hagyomány még neveiket sem őrizte meg teljesen. A fejedelmi hatalom hanyatlásával egyidejűleg, ugyanazon ok hatása alatt a régi törzsszerkezet is bomlásnak indúlt. A törzseket a törzsfők személyes derekasságán alapuló tekintélye tartotta össze, de a zsákmányoló hadjáratok a tehetségnek, ügyességnek és szerencsének tág teret nyitottak, s így a legmerészebb és legügyesebb harczosok gazdagságban és tekintélyben a többiek fölé emelkedtek. A zsákmányra vágyó fiatalság nem törzsek szerint csoportosítva, hanem egy-egy ügyes és szerencsés vezér zászlói alatt sorakozva indúlt e hadjáratokra. A régi aristokraczia mellé és részben helyébe új aristokraczia lépett. A törzsi szerkezet különösen Dunántúl, melynek lakói első sorban foglalkoztak a zsákmányoló hadjáratokkal, teljesen felbomlott, s inkább csak Erdélyben s a Temes vidékén marad meg, hol a kalandozó hadjáratok bomlasztó hatása a földrajzi távolság miatt nem igen érvényesülhetett. Bomlásnak indúlt belső szervezetével, az ősi vallás és erkölcsök gyöngülésével, fegyvereinek kifelé megrendült tekintélyével a magyar nemzet az augsburgi gyászos ütközet után a legveszedelmesebb válság elé érkezett. A régi állapot nem volt többé fentartható, az ahhoz való ragaszkodás a magyarság pusztulását jelentette volna, épen úgy mint a nyugati viszonyokhoz való alkalmazkodás is, ha nem a nemzet kebeléből történik a kezdeményezés, és még inkább, ha az átalakulás idegen befolyás alatt, vagy a mitől az adott viszonyok között tartani lehetett, egyenesen a német császárság fegyvereinek nyomása alatt megy végbe. Hogy ez a veszély nem következett be, hogy ar magyarság nemzeti egyéniségének teljes fentartásával csatlakozhatott a nyugati népek nagy köztársaságához, Árpád két ivadékának, Gézának és Szent Istvánnak halhatatlan érdeme. S a magyar nemzet, midőn e két fejedelmének vezetését elfogadva, önként lépett a fejlődés új útjára, ezeréves történetében annyiszor nyilvánuló életrevalóságának első fényes bizonyítékát adta. A nyugot-európai szellem első hatása sugárzik ki Géza fejedelem két egymással szoros kapcsolatban álló törekvésében: a monarchikus hatalom megalapításában és a keresztyénség terjesztésében. A mint a kalandozó hadjáratok a fejedelmi hatalom lehanyatlására vezettek, úgy megszűnésük a központi hatalom javára kelltett fel természetes visszahatást. Az augsburgi csatavesztés után a hadvezető
