Evangélikus Népiskola, 1901

1901 / 1. szám - Tárcza

S bűneimért ne büntess, Én édes jó Atyám! A te kegyes orczádat Kérlek fordítsd reám ! Ámen. Sántha Károly. A kereszténység elterjedése s a királyság megala­kulása hazánkban. Kilenczszázados évfordulóját ünnepeljük annak, hogy nemzetünk a keresztény vallást felvette s egyszersmind a nyugati művelt népek nagy köztársaságába lépett. E nagy fontosságú, mondhatnék világtör­téneti esemény, nemzetünk életében fordulópontot jelöl; ettől fügött az Európába szakadt maroknyi magyar nép fennmaradása. Még inkább fokozza a kér. vallásnak népünkre gyakorolt hatását az a körülmény, hogy — jó részt e hatásnál fogva, — de főkép két mély belátásé feje­delmünknek fáradozásai folytán, az addig törzsszerkezetben élő ma­gyarság egységes nemzetté tömörül s megalakúi a magyar állam, a magyar királyság. A pogány magyarság egy századon át ostora volt a nyugati kereszténységnek, a kér. Magyarország századokon át védő bástyája lett úgy a kér. vallásnak, mint a nyugati műveltségnek. De nyissuk fel a történelem lapjait s lássuk egy felől : miképen fogadta be nemzetünk a kér. vallást s hogyan alakúit alkotmányos monarchiává; vizsgáljuk másfelől e két irányban történt átalakulásnak egymásra való hatását s általában annak nagy fontosságát nemzetünk életére. Mig Nyugot-Európában a IX. század, úgy Kelet-Európábán a X. század az államalakulások kora. A keresztyén civilisatio védelmezésé- nek nagy és nehéz feladata a X. század folyamán nyűgöt népeiről Kelet- Európa újonnan alakúit keresztyén népeire szállott át. Ebben rejlik a X. század folyamán keresztyénné lett keleti népeknek s köztük első sorban a magyar nemzetnek világtörténelmi hivatása. Csehország, Len­gyelország, Oroszország és Magyarország a X. század végétől átvették Németország régebbi szerepét: a barbar világ keletről minduntalan megújuló támadásai ellen testökkel fedezték a keresztyén miveltséget, melynek épen ezért nem annyira fejlesztői, mint inkább védelmezői és terjesztői lettek. A X. század utolsó éveiben a magyar nemzet áttérése a keresz­tyén hitre és állami szervezkedése csaknem teljesen azon időre esik, mint éjszaki szláv szomszédaié. De míg ezen már említett szláv álla­mok csak időközönként voltak képesek az európai népek politikai éle­tében jelentőségre emelkedni, addig Magyarországot népének derekas- sága, kiváló földrajzi helyzete és szerencsés politikai szervezete Európa keleti részeiben évszázadokon át uralkodó állásra juttatta.

Next

/
Thumbnails
Contents