Evangélikus Népiskola, 1901
1901 / 1. szám - Tárcza
S bűneimért ne büntess, Én édes jó Atyám! A te kegyes orczádat Kérlek fordítsd reám ! Ámen. Sántha Károly. A kereszténység elterjedése s a királyság megalakulása hazánkban. Kilenczszázados évfordulóját ünnepeljük annak, hogy nemzetünk a keresztény vallást felvette s egyszersmind a nyugati művelt népek nagy köztársaságába lépett. E nagy fontosságú, mondhatnék világtörténeti esemény, nemzetünk életében fordulópontot jelöl; ettől fügött az Európába szakadt maroknyi magyar nép fennmaradása. Még inkább fokozza a kér. vallásnak népünkre gyakorolt hatását az a körülmény, hogy — jó részt e hatásnál fogva, — de főkép két mély belátásé fejedelmünknek fáradozásai folytán, az addig törzsszerkezetben élő magyarság egységes nemzetté tömörül s megalakúi a magyar állam, a magyar királyság. A pogány magyarság egy századon át ostora volt a nyugati kereszténységnek, a kér. Magyarország századokon át védő bástyája lett úgy a kér. vallásnak, mint a nyugati műveltségnek. De nyissuk fel a történelem lapjait s lássuk egy felől : miképen fogadta be nemzetünk a kér. vallást s hogyan alakúit alkotmányos monarchiává; vizsgáljuk másfelől e két irányban történt átalakulásnak egymásra való hatását s általában annak nagy fontosságát nemzetünk életére. Mig Nyugot-Európában a IX. század, úgy Kelet-Európábán a X. század az államalakulások kora. A keresztyén civilisatio védelmezésé- nek nagy és nehéz feladata a X. század folyamán nyűgöt népeiről Kelet- Európa újonnan alakúit keresztyén népeire szállott át. Ebben rejlik a X. század folyamán keresztyénné lett keleti népeknek s köztük első sorban a magyar nemzetnek világtörténelmi hivatása. Csehország, Lengyelország, Oroszország és Magyarország a X. század végétől átvették Németország régebbi szerepét: a barbar világ keletről minduntalan megújuló támadásai ellen testökkel fedezték a keresztyén miveltséget, melynek épen ezért nem annyira fejlesztői, mint inkább védelmezői és terjesztői lettek. A X. század utolsó éveiben a magyar nemzet áttérése a keresztyén hitre és állami szervezkedése csaknem teljesen azon időre esik, mint éjszaki szláv szomszédaié. De míg ezen már említett szláv államok csak időközönként voltak képesek az európai népek politikai életében jelentőségre emelkedni, addig Magyarországot népének derekas- sága, kiváló földrajzi helyzete és szerencsés politikai szervezete Európa keleti részeiben évszázadokon át uralkodó állásra juttatta.