Evangélikus Népiskola, 1901
1901 / 5. szám - Vegyesek
158 V ©gyese ür. A tanítót tanítványával szemben a házi fegyelem joga megilleti. A „Magyar Közigazgatás“ f. é. 2. számában a m k, curia büntető osztálya 1900. évi 10451 számú határozatátolvashatni. Az ügyállás a következő: Róth G. nagyszalontai lakos 1900. évi január 8-án a nagyszalontai járásbíróságnál K. H. izraelita hitközségi tanító ellen könnyű testi sértés vétsége czímén vádat emelt, hogy a tanító a panaszlónak 9 éves leánygyermekét az iskolában egy nádbottal megverte és ennek következtében a leány a becsatolt látlevéllel is igazolt 8 napon belül gyógyúlt testi sérüléseket szenvedett. Az ügyészi megbízott a vád képviseletét az 1896. évi XXXIII. t.-cz. 41. §. 3-ik bekezdésében adott jogkörénél fogva a vádat közérdekből átvette és kérte a vádlottnak a B. T. K. 301. §-ába ütköző könnyű testi sértés vétsége miatt megbüntetését. Vádlott beismerte, hogy a panaszolt alkalommal sértett kiskorú Róth S.-t egy nádbottal 2 ízben a kezén megütötte. Védelmére azt hozta fel, hogy sértett az iskolában rakonczátlankodott és nemcsak, hogy maga nem figyelt az előadásra, de ebben társait is akadályozta; és ö, miután többszöri figyelmeztetése nem használt, saját tekintélyének megóvása és példaadásképen is kénytelen volt sértettet testi fenyítékkel illetni. A kir. járásbíróság vádlottat a könnyű testi sértés vétségének vádja és következményei alól fölmentette, következő indokokból: A tanítót az iskolába járó gyermekek felett a házi fegyelmi jog megilleti és az ennek gyakorlatában elkövetett könnyű testi sértés miatt a B. T. K. 313. §-a értelmében büntetésnek helye nincs. A B. T. K. 313. §-a nem nevezi meg azon személyeket, hogy kiket ruház fel a fegyelmi jog gyakorlására vagy sem. Maga a szó „házi fegyelem“ involválja a törvényhozó akaratát és útmutatást ad, hogy ez megilleti mindazokat, kiknek valaki szolgálatában vagy háztartásában áll és a kik felett felügyeleti jog gyakorlására hivatott. A tanító hivatása a gyermekek oktatása és a gyermekek erkölcsi nevelése. A szülő rábízza gyermekét a tanítóra, hogy helyette oktassa, az életnek, a társadalomnak nevelje gyermekét, tehát szülői kötelességét átruházza a tanítóra, hogy helyette úgy mint ő, nevelje gyermekét. A jog és kötelezettség egymástól el- válhatatlan fogalmak, mert minden jog kötelezettséget és viszont minden kötelezettség jogot is feltételez. Ha a szülő átruházta a gyermeke iránti kötelezettségét a tanítóra, önmagától értetendő, hogy egyúttal átruházza a gyermekével szemben a nevelés szempontjából öt megillető jogot is. Minthogy pedig a szülőt gyermeke felett a házi fegyelmi jog gyakorlása megilleti, ennélfogva okszerű következtetés alapján megilleti a tanítót is. A nagyváradi kir. tábla, mint felebbviteli bíróság az első bíróság Ítéletét megváltoztatta és vádlottat a B. T. K. 301. §-ába ütköző könnyű testi sértés vétségében bűnösnek mondta ki és a B. T. K. 302. §-a alapján, de a B. T. K. 92. §-a alkalmazásával őt az 1892. évi XXVII. t. -ez. ben megjelölt czélokra behajthatlanság esetén 2 napi fog-
