Evangélikus Népiskola, 1901
1901 / 5. szám - Tárcza
151 ból, alkotmányából minden erőszak látszata nélkül csakhamar kivet- kőztette, önállóságától megfosztotta. Az idők teljében azonban az isteni gondviselés küldött nemzetünknek oly férfiakat, kiknek ihlett szavára az álomba ringatott magyar' megint felocsúdott és magához tért. Megértették ezen férfiak nemzetükkel, hogy kár neki a múltakon keseregni, álljon ki inkább a porondra és igyekezzék nemes versenyben a haladó nyugati népeket elérni s akkor újra meglesz magától mindaz, a mit hosszú álmában az élelmes szomszéd elvett tőle. Elhangzott s szálló igévé vált és a múltaknál is szebb jövővel kecsegtető szó Széchenyi István ajkán: .Magyarország nem volt, hanem lesz!“ — Mint az okos földműves, hasonlóképpen cselekedtek ezen lelkes férfiak is: előkészítették a különben termékeny talajt a mag befogadására. Tudták, hogy a munkakedvre, önművelődésre, versenyképességre nevelt magyar nép szívében az általuk elvetett eszmemagok csirádzani és gyümölcsöt érlelni fognak. S úgy lett! Az ősi erejének lassanként tudatára ébresztett nemzet mindenképpen méltóan kivánt a többi müveit európai népek mellé sorakozni és azokkal egyenlővé lenni. Visszhangra találtak az összes európai államokat átalakító új eszmék. Magyarország népe is epedve várta és lelkesen fogadta az ‘egyenlőség és testvériség tanait hirdető lánglelkü apostolokat! Csoda-e tehát, ha a nemzet a tagjaira vert rablánczokat lerázni, ősi alkotmányát visszaállítani, a gondolatot, a szót a s z a- bad sajtó alakjában felszabadítani, a népnek minden osztályt kiegyenlítő jogot megadni és a haza ügyeit törvényesen rendezni kívánta? És mind e titkon ápolt óhajtást egy tettekre kész ifjú csapat, élén a nemzet bűvös szájú költőjével, Petőfivel, — az ékes szavú Vasvárival és hazánk még most is dédelgetett kedvenczével Jókaival, tényleg megvalósította és a magyar nép közkincsévé tette. „Mit akar a magyar nemzet ?“ A kis csapat a nemzet kívánalmait 12 pontba foglalva, 1848. évi márczius hó 15-én megadta rá a feleletet. Ez a nap a történ elem-é! mert századok mulasztását tette jóvá! Miként Luther Mártonnak a wittenbergi vártemplom ajtajára szegezett tételeitől megingott a római pápa világuraló hatalma, úgy szintén alapjaiban rendült meg a magyarra ráerőltetett idegen kormány- rendszer rozoga épülete a 12 pontban megnyilatkozott nemzeti akarat erejétől. — A vártemplom ajtajára mért kalapácsütések a lelki korlátoltság és sötétség birodalmának bukását jelezték, — az 1848 évi márcziusi ifjak kérdése: „Mit akar a magyar nemzet?“, — ellenben egy lenyűgözött, de jobb sorsra méltó nép szabadságának hajnalpírkadását hirdette. A márczius 15-én egy csepp vérontás nélkül elért nagy vívmányok Magyarországnak felkent királya által április 11-én szentesítést
