Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 3. szám - Tárcza
84 valamelyik az egyház reformátora, az onnét van, mert még nem érkezett el az idő teljessége. Egy századnak kellett még érlelni, táplálni a gerjedező szellemet, hogy új élet, politikai s vallási szabadság lépjen a tespedés s elnyomás helyébe. S mikor már a kedélyek forrongtak s az új szellem lappangó ereje egyes kitörésekben nyilvánvalóvá lett, akkor halljuk felcsattogni a wittenbergi vártemplom ajtaján a kalapács ütéseket, melyektől meging a pápa hármas koronája, melyek sikra szólít" ják az igaz ügy bajnokait. Luther Márton „a fiatal, igénytelen szerzetes abban a pillanatban lett elsőrangú történelmi nagysággá, mikor elszánt hősiessége kitörő hevületében milliók érzülete egyszere nyert kifejezést.“ Joggal ünnepeljük e napot, okt. 31-éket s e nap hősét Luthert, mert 308 évvel ezelőtt 1517-ben e napon lett Luther, egy új korszaknak a szellem és politikai szabadság korszakának megalapítója. A támasztotta reformatio szellemének vihara megtisztította a középkori dohos, poshadt levegőt s a hosszú tespetés után mohó vágygyal szívta magában minden nemzet a szabadság üdítő, tiszta levegőjét. A nemzeti nyelv diadalra jut, Luther német bibliafordításával, egyéb irataival, praedikáczióival a német nemzeti irodalom megalapítója. Kálvin franczia nyelvre fordítja a bibliát, Shakespeare, Milton a reformatio korának szülöttei. Az újkori franczia, angol, német irodalmakat a reformatio szelleme teremti meg Politikai tekintetben pedig visszautasítja Luther a pápának befolyását. Luthernek, a vallásreformátornak emlékét kegyelettel őrzi szivében minden evangélikus keresztyén, a német evangélikus pedig nemcsak mint vallásreformátort, hanem mint nemzeti hősét is tiszteli: „Luther Márton volt az egységes német nemzet első nemzeti hőse. Luther Márton fellépése és a politikailag nemzeti alapon újjászervezett Németország egy hosszú történelmi fejlődés első és utolsó lánczszemét képezik.“ • * * De mivel épen a nemzeti szellemről szólunk, legjobban érdekel bennünket mindenesetre saját nemzeti szellemünk fejlődése. Váljon a középkori katholikus egyház nálunk is oly zsarnoki módon bánt-e el e szellemmel s váljon a reformatio üdvös hatását érezte-e a magyar nemzet is. Mikor a magyarok a keresztyén hitre tértek, akkor már ezt a katholikus egyház alakjában ismerték meg. A magyaroknak a keresztyén hitre való térése tette őket európai nemzetté, ez döndötte el, hogy Magyarország Ázsiához vagy Európához tartozzék-e. Gézának politikai éles látása és Istvánnak keresztyéni buzgalma e tekintetben örök hálára kötelez bennünket, de ne feledjük el azt a nagy munkát sem, melyet ekkor a nemzeti szellem végzett. A katholikus egyház nem kedvezett ekkor már sehol a nemzetiségnek s valóban tartani lehetett attól, hogy a magyar nemzetiség elvész ezen assimilálódásban István és a többi Árpádházi királyok szemében nem volt magyar, német, szláv, hanem keresztyén és pogány, dédelgették a keresztyéneket s üldözték a po- gányokat, sőt üldözték mindazon szokásokat, melyek az ős magyar szellemmel szoros kapcsolatban állottak. Azok a lázadások, melyek a ke
