Evangélikus Népiskola, 1900

1900 / 3. szám - Poszvék Sándor: Király József Pál

67

mellett, Jó sikerrel fejezhette be középiskolai tanulmányait. A szép reményre jogosító ifjú 1827 ben ismét megragadta a vándorbotot, hogy a pozsonyi lyceum hittanszaki folyamát végezvén, kitűzött czéljához közelebb jusson. A tanári pálya volt a szeme előtt lebegő czélpont, melyre öt úgy alapos túdományos készültsége útalta. mint szíve vonzotta. Kedvencz tárgya volt a latin nyelvészet. A tudományokkal való foglalkozás mellett nagy előszeretettel karolta fel a zenét. Kiváló zenei érzékének fejlesztésére kedvező alkalmat talált Pozsonyban. Szíve egész hevével meg is ragadta. A római klasszikusok nyelvét anynyira elsajátította, hogy szíve érzelmeinek s magas szárnyalású gondolatainak hűséges tolmácsolására a római költők művészeti alakját ritka sikerrel használta. Gyönyörű, csengő basszus hangja pedig folytonos gondos képzés utján oly iskolázottságra tett szert, hogy úgy Pozsonyban, mint Bécsben nyilvános helyeken való felléptével közlelkesedést, ébresztett, sőt Bécsben az udvari operaházhoz való szerződtetése végett is csábító ajánlatot kapott. Benne tudomány és művészet szoros egységbe olvadva, kiegészítette egymást. Egyik kezében Cicero porlepte foliánsát, másik kezében a lantot tartá. Egyik szeme a klasszikus múlt tudománykincsén, másik szeme a klasszikus jelen műremekein nyugodott.

Az alig pelyhedzö ifjú csakhamar magára vonta tanárainak s az iskolához közel álló társadalomnak figyelmét. 1830-ban a pozsonyi Gstettner féle nevelőintézet vezetésével, egy évvel utóbb volt tanárának: Grossnak helyettesítésével bízzák meg a lyceum- ban. A hitjelölti vizsgálatnak jó sikerrel való megállása idején nevelöséget vállal Scherz Fülöp vagyonos pozsonyi polgár házánál. 1834—35-ben Bécsben hallgatja a theologiát.

Innét tágkörü ismereteinek, társadalmi műveltségének s párját ritkító zeneművészeti képzettségének tökéletesbítése czéljából nagy körútra indúl. Bejárja Európának összes nyugati országait. Ez volt mesteriskolája, a mennyiben alapos tudományos készültségét, a szemtöl-szembe látás, a tapasztalat kincseivel gyarapította.

Hazájába visszatérve Forgách Károly grófné fia mellett ne- velösködött, mely állásában annyira megtudta magát kedveltetni, hogy a kapocs, mely öt e főúri családhoz fűzte, soha meg nem lazúlt. A hálás kegyelet bizonysága az a néhány száz forintnyi életjáradék, melyet a jó emlékezetben maradt egykori nevelő a