Evangélikus Népiskola, 1900

1900 / 2. szám - Egyesületi tudósítás

59 tagja meg van győződve, hogy ezen ránk nézve felette sérelmes gya­korlat tarthatatlan, — mégis a szóban levő közlemény Írója által használt hangot, — a mennyiben ez esetleg sértőleg hathat, a mi a tanítóságnak czélja nem lehet, — a gyűlés helyteleníti. Hanem elfogadta a tárgy megvitatása közben felmerült azon indítványt, mint e kérdésnek egye­dül helyes és czélhoz vezető módját, miszerint tekintettel arra, hogy az ágh. ev. hitközségek teljesen ugyanazon mértékben járulnak az orsz. tan. nyugdíj alaphoz, mint akármely más iskola fenntartó és az ev. tanítók nyugdíj ügye ennek daczára mégis egyéb tanítókétól eltérő s r\nk nézve sérelmes és méltatlan elbírálást nyer, csak azért, mivel hiványa- inkban a kántori javadalom nincsen elkülönítve a tanítóitól ; — terjesz- sze be egyesületünk a ft. Egyházkerülethez azon kérelmet, miszerint az érdekelt tanítók és a tanítóknak gyűléseikből e czélra kiküldött^ képviselői közreműködése mellett, különítse el az egész egyházkerület­ben a tanítói fizetéseket szorosan és minden kétséget kizárólag a kán­tori javadalmazástól, még pedig a kétféle teendőre fordított idő aránya sze­rint. És ennek eredményéhez képest állítassék ki azután minden egyes tanító részére új hivány, mely kellő indokolás mellett az orsz. nyugdíj- intézet által is bizonyára alapúi fog vétetni. Ily módon azután kellő jó­indulattal az egyház érdekének megóvása mellett az ev. tanítók is mél­tányos ellátásban fognak részesülni az országos nyugdíjintézetből és nem lesz szükség arra, legfelebb kivételesen, hogy az egyhárzkerületi „Gyá- molda“ is gondoskodjék róluk, hanem ez annál hathatósabban fogja az egyházkerület lelkészeinek ügyét isiápolhatni. A gyűlés az indítványt elfogadta és a kérvény megírásával és a tavaszi gyűlésen való bemutatásával a fjzőt és alelnököt bízta meg. Ki vánatos volna, hogy egyházkerületünk összes tanító egyesületei ily ér­telmű határozattal keresnék meg tavaszi gyűléseikből az egyházi ható­ságot. Mert azt hiába kérelmezzük, hogy a kántori fizetésünk is beszá­míttassák igényünkbe, mivel tény, bogy a kántori teendő végzésével első sorban az egyháznak teljesít szolgálatot a tanító és az egész vilá­gon elfogadott elv az, hogy munkaképtelenség esetén az tartozik a munkás ellátásáról gondoskodni, a kinek ez szolgálatot teljesített. Ezt igazolja, — egyebet nem említve, hogy egyes főuraink is, valamint a nagy gyárak minden alkalmazottjukról ily módon gondoskodnak. Ezen­kívül nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kántori teendő nem minden felekezetnél veszi a tanító működésének oly kevés idejét igénybe mint nálunk, hanem vannak felekezetek, a hol a tanító idejének legna­gyobb részét a kántori teendők végzésével kénytelen tölteni, a mivel csakis egyházát szolgája. Épen ezért nem reménylhető annak általános kimondása, hogy a kántori fizetés is beszámíttassák Ezután a budapesti „Tanítók háza“ czéljaira szavazott meg a gyű­lés 200 koronát, melyet 20-knás évi kamat nélküli részletekben fizet be. Wikkert Lajos szárazdi kartárs két orgonadarabot adott elő. Rink- iől és Mendelsohntól. Szép készültséget tanúsító precis játékával a gyű­lés elismerését és köszönetét érdemelte ki.

Next

/
Thumbnails
Contents