Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 12. szám - Kivonat a dunántúli ev. egyházkerület 1900. évi közgyűlésének jegyzőkönyvéből
340 házkerület időközben az alapszabályok módosítása s óriási áldozatok hozatala által káros hatásukat ellensúlyozni törekedett—annyira válságossá lett, hogy a rendkívüli viszonyok rendkívüli intézkedést tettek szükségessé. A gyárroldai igazgatóságnak az 1886 ot megelőző években úgy a gyülekezetek, mint a tagok járulékainak oly módon való felemelését sürgető indítványát, mely a fenyegető bajnak gyökeres orvoslását czélozta, az érdekelt tényezőknek ismételt szavazás utján való tiltakozása folytán eredményre nem vezetvén, az egyházkerület azon kétségbeejtő helyzetbe jutott, hogy a kibontakozásra kínálkozó három út közül — bár mindegyik ellen merültek fel aggályok — egyet akarva nem akarva válaszszon. Vagy fel kellett volna oszlatni az intézetet a tagok részéről befizetett összeg legfeljebb 50% én a k visszatérítése s a már tényleg élvezett nyug- és gyámdijnak legalább 50°/o erejéig való leszállítása mellett , vagy az egyházkerületnek összes jövedelmeit az intézet javára örök időkre lekötni, vagy pedig működése körét korlátozni s szükebb körre szorítkozó intézet fentartására évenként 6 —7000 forintnyi segélyt fordítani. Az első módozat elfogadása az összes lelkészek és tanítók, az összes nyugdíjas tagok, gyámdijas özvegyek s árváknak oly mértékben való megkárosítását vonta volna maga után, hogy azt az egyházkerület, mint a szó betüszerinti értelmében erkölcsi testület álláspontjáról feltétlenül kizártnak kellett tekinteni. A második eset azonos lett volna az erkölcsi öngyilkossággal, minthogy az egyházkerületnek, melynek anyagi erejét a gyámoldának az eddigi keretben való fentartása teljesen kimerítette volna, egyéb erkölcs-vallási feladatának megoldásáról egyszersmindenkorra le kellett volna mondania. Tehát csakis a harmadik módozatot lehetett és kellett az egyház- kerületnek — ha nehéz szívvel is — elfogadnia. Minthogy a tanítók nyugdíj ellátásáról országos törvény gondoskodik, ellenben a lelkészek a legújabb időben életbeléptetett egyetemes egyházi nyugdij-intézetek kedvezményeit is tekintetbe véve, javadalmazásuk és terhes kötelezettségeik arányában csakis csekély nyugdíjra tarthatnak számot, az egyházkerületnek a jogi álláspontra kelyezkednie s tiszteletben tartva az eddig felvett összes tagoknak alapszabályilag biztositott igényét, a Gyámolda körét jövőre kizárólag az egyház azon munkásaira szorította, kikre az állami törvényhozás atyai gondoskodása ki nem terjed. E szerint tisztán a kényszer helyzetből folyó intézkedésekről van szó, melyet sem jogi, sem más alapon megtámadni nem lehet. Csak sajnálkozni lehet a mostoha viszonyok felett, melyek ez intézkedést parancsolólag követelték, a mint ezt a Gyámolda köztartásáról szóló évről-évre nyilvánosan tárgyalt s a Gyámolsa történetében részletesen előadott s behatóan méltatott adatok igazolják. Az egyházkerületi közgyűlés arra való utalással, hogy a néptanítók joga a három főpásztor nevét viselő gyámoldai alapítványok ügyé