Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 11. szám - Költemény-tárgyalás a népiskola felsőbb osztályaiban
316 sorban még- másképen is kifejezi azt, hogy meghal. Hogyan ? (A halál prédájáéi születtem ) Préda más szóval : zsákmány. Mi a préda más szóval ? (Zsákmány.) Hogy ezt a szót minél jobban megértsétek, az eredetét is megmagyarázom ! Tanultatok a héjjáról. Mi az? (Madár.) Milyen madár? (Ragadozó madár.) Mivel él az? (Kisebb madarakkal.) Hogyan keresi a táplálékát ? (A. levegőből hirtelen lecsap és elragadja a kisebb madarakat.) Igen, mikor az a kis madár nem is gondol rá, hirtelen ott terem, megragadja s viszi ; elrabolja, elzsákmányolja. Ezen példában mi a zsákmány, vagy préda ? (A kis madár.) Azt mondja a költő ilyen bizonytalan az ő élete is, és ezt még másképen is kifejezi alább. Hogyan ? (Rengő bölcsöm árnya kész sírom.) Mi az a bölcső ? (Bútor.) Kinek a számára való.) A bölcsőben fekvő kis gyermek még az élet kezdetén van. Mindazáltal biztos-e annak a kis gyermeknek az élete ? (Nem biztos.) Állíthatjuk-e azt, hogy az a kis gyermek életben marad ? (Nem.) Mert mi történhetik még akkor, mikor bölcsőben ringatják ? (Meghalhat.) És ezt fejezi ki a költő midőn azt mondja: ringó bölcsőm árnya kész sírom. Vagyis a mily közel van a bölcsőhez az árnyéka, oly közel lehet hozzánk a halál, a sir. De ha valaki nem hal is meg kis korában, elkerülheti-e a halált? (Nem.) Az első versszak végén megmondtuk, hogy miről volt ott szó. Ismételd ! (A természet sorsáról őszszel.) Hát ebben a második versszakban meg kinek a sorsáról van szó? (Az emberéről.) Mi a természet sorsa őszszel? (We\ vadás.) Hát az ember sorsa is mi előbb-utóbb ? (Hervadás, halál.) Olvasd a harmadik versszakot! Ebben is kiről szól a költő? (Magáról.) Mit mond magáról? (Érzi hogy meg kell halnia.) Tehát el van készülve arra, hogy egyszer ö neki is meg kell halni. De azért zúgolódik-e Isten ellen? (Nem.) Sőt, ellenkezőleg mit tesz? (Áldja az Istent.) Igen, az Istent félő, a vallásos ember így tesz. Megnyugszik Isten rendelésében, mert tudja, hogy Istennek minden rendelése bölcs. Tudja, hogy Isten minden intézkedésével — így a hallállal is — csak javunkat akarja előmozdítani. Azért a vallásos ember minden sorsát Istenre bízva nyugodtan mondja a költővel : „Isten, te vagy az, kiben vigasztalódom életben, s halálban.“ Mit tesz a vallásos ember? (Megnyugszik Isten rendelésében. (Miért nyugszik meg? (Mert tudja, hogy Isten minden rendelése bölcs,) Mondd meg most már mi van kifejezve ezen harmadik versszakban? (A költőnek Istenbe vetett bizalma.) Kedves Gyermekeim! Győri Vilmosnak ezen gyönyörű költeményéből tanuljátok meg ti is, hogy bizalmatokat mindig a jó Istenbe vessétek, és ne csüggedjetek el, ne engedjetek helyet sziveitekben a kétségbeesésnek soha, ha mindjárt baj, betegség ér is benneteket, vagy ha közel érzitek is a halált; mert — ne feledjétek el — az Úr a mi őriző pásztorunk, a ki mindenkor és mindenütt velünk van. Ő a rosz- szat is javunkra tudja fordítani.
