Evangélikus Népiskola, 1900

1900 / 1. szám - Iván bácsi üzenetei

28 kerület e nevezetes új intézet élére nem csak tudományosan képzett igazgatónőt, hanem egyúttal a szeretetnek melegével és az egyházias- ság szent áhítatával is körül sugárzott nőt állított, ki nemes hivatá­sának minden bizonynyal meg fog tudni felelni a kerület közös meg­elégedésére. Adja is a jó Isten ! Ezzel bevégződött a kerületi közgyűlés utolsó programmpontja, mely után kiki azon iparkodott, hogy utiirányát meglelje, mely őt sze­retett otthonába vezérelje. Mi is felkészültünk a hazamenetelre előbb azonban Sass József doroszlói kollega szíves meghívása folytán, per pedes apostolorum egy kis varga betűt csináltunk a szombathelyi vi- czinális egyenes irányából. Pár órát tölthettünk csak itt, mert a lukács­házai állomás hívogató füttyével s zakatoló masina hangjával hamar el­szólított bennünket a doroszlói népnevelés tuskulánumából. És ezt na­gyon sajnáltam, mert alig alig hogy megnézegethettem mindent, a mi itt a szemnek, a szívnek annyira kedves. A gyönyörű tágas iskola, a karcsú tornyos, díszes istenháza, a kedves tanító lak, s körülöttük a gyümölcsökkel megrakott paradicsomi kert, a tiszta és térés beltelek, s az élvezetes és kebeldagasztó jó levegő mindenek felett pedig az igaz magyar barátságot mutató tanító pár-, mind mind azt susogták; „ma­radjatok“, „Szívesen maradnánk bár; de ha a gőzös nem vár!“ Az egyházi- asság szent tüzével felgyújtva s a barátság és a kollegiállis szeretet által magyaros barátság alakjában megerősítve indultunk útnak ama gyönyörű vidékről, a csendes családi otthonba, magunkkal vivén a sok sok kedves emléket, melyeknek felújításával erősítjük magunkat azóta is terhes feladatunk teljesítésében. Megemlítem utoljára még azon örvendetes momentumot, hogy a kerületi új Rendszabály értelmében a közpénztár bélyeges nyugtáinkra, püspök urunk utalványozása után, napi dijainkat és utazási kiadásain­kat (10 kn. napidij és II. osztályú vasúti jegy.) pontosan kifizette. E komoly nehézség is el van tehát ma már hárítva a tanítói küldöttek megjelenhetése érdekében. Kapj, 1900. évi újév napján. Bándy János (Vége következik.) ev. tanító. Iván bácsi üzenetei. P. Sándor Gyepü. Folytatom. Azzal végeztem, hogy a számadatok nem bizonyítanak a mellett, sem ellene, hogy az embernek természet­szerű s világrendszerinti s rendeltesének megfelő állapota csak az er­kölcsi élet lehet. Más bizonyítékot kell tehát keresnünk. És nem kell messze menni, nem szükséges, hogy felkutassuk az emberiség életének történetét, vagy előszedjük a népek irodalmában lerakott drága kincse­ket; saját mindennapi tapasztalataink is megtanítanak bennünket arra a kétségbevonhatlan és megdönthetetlen igazságra, miszerint „a bűnnek zsoldja a halál“, ellenben „a ki hiszen én bennem, ha meghal is él*

Next

/
Thumbnails
Contents