Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 10. szám - Az okszerű gazdálkodás köréből
A gyomokra vonatkozólag megemlítem, hogy 1879-ben gr. Attems ki tekintélyes osztrák nagybirtokos, a magyar mezőgazdaságról a kö- vetkzezőket mondotta: „Hosszú idő után látva e vidéket, sok tekintetbeni haladást el kell ismerni, hanem azt is, hogy még mindig igen sok gazt termel.“ E közben rámutatott az út mesgyéjén levő, valósággal cordont képező gyomokra. Hát való igaz, hogy azok irtására kevés súlyt helyezünk, pedig a gaz nemcsak a kultur növényektől foglalja a tenyész- terűletet, hanem azok rovására táplálkozik. Szaporodási képességük felette nagy. Egy tudós botanikus állítása szerint egy konkolyszál 7 virágjában, vagy inkább magtartójában 2590 mag volt. 100 drb. kiérett pipacs mintegy 50,000 magot adott. Persze az elgazosodott termény silánysága miatt olcsóbb áru s különböző többszöri rostálásokat, esetleg triörözéseket szükségei. — Trágyás föld tapasztalat szerint több gazt nevel, mely a kalászos gabonák között kétszeres hiba, mert onnan nem pusztítható el, nem úgy mint a kapások vagy takarmány közül. Ugyanazért a modern gazda csak kivételesen ad istállói trágyát kalászos előtt hanem műtrágyát* Ma még nagy mértékben nincs felkarolva a műtrágya használata, a miből azonban téves volna azt következtetni, hogy annak a jövőben nincs hivatása. Sőt folytonos gabonatermelésünk meg fogja az követelni. Hiszen az istállói trágya is még 1861-ben oly kevéssé volt becses, hogy Kőbányán csaknem egy nagy rakomány fel lett gyújtva, hogy a szálli- tási költséget megtakarítsák. Ma már más véleményen vagyunk. A gazdaság haladása a múltban lassú volt, a jelenben gyorsabb s a megállapodás a szükséges fejlődésnél egyértelmű az elbukással, mert a haladók által el leszünk máskép gázolva. A fiatal generátiót elkészíteni tehát áldásos munka, a jelenben küzdő gazdákat tanácscsal támogatni pedig kötelesség. Ne higyjük, hogy erre csak egy járás területén Is 1—2 ember legnagyobb buzgalma mellett is képes. Ök az érdeklődést felköthetik, szabályozhatják, de maga a közönség gondolkozás menete érlelheti meg, hogy speciális vi szonyok között kik, mit, és mikor hogy tegyenek Ezen előadásom zárszava tehát az, hogy községenkint gazdaköröket létesítve, tanulásra közösen teljesítendő munkára, kereskedelmi szellem fejlesztésére hívjuk fel a kisgazdák figyelmét. Tapasztalatbó mondhatom, a mely tanító ily irányban működik, az községének nevezetes hasznára van, a mellett önmagának szellemi becsét, anyagi gyarapodását is nem kis mértékben biztosítja. Adja Isten, hogy a közel jövőben tisztelt hallgatóim közül önmagukra hivatkozva, mentül többen tehessenek tanuságtételt. Ezek után csak az a szavam, s hő óhajom, hogy az isteni Gondviselés maradjon velünk !
