Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 8-9. szám - Részeltessük a szülőket is neveléstudományban
223 kérdéseikre, vagy épen helytelenségeket. (S, II évf. 2. sz.) „Iskola meg az egészség.“ A tanultatás túlhajtását ítéli el. (L. II. évf. 21. sz.) (Utóbbi két czikk névtelenül jelent meg.) — „Mulattató, c. rovata azonban sok helyen bevilágít a gyermeki lélekbe. Sajnos, hogy ezen szép irányú lapok tudomásom szerint a nép részéről nem örvendnek a kellő pártfogásnak, én legalább még nem láttam ezen jó házi barátokat, máshol mint az iskolai könyvtárakban. (Olcsósága miatt tán a Téli újság legtöbb példányban fogy el.) Tartalmuk felől úgy vélekedik a nép, minek olvassak az Istenről, felebaráti szeretetről, könyörületességről, az imádkozás hasznáról, az erkölcsös élet áldásáról, hisz ilyen tanításokat hallhatok a templomban is. Annál több háznál találhatunk, még pedig a tanító s lelkész ajánlata nélkül is, politikai, heti s napi lapokat. Ezért helyeselném, ha ezek is szánnának kevés tért hasábjaikon a vallás és erkölcsi irányú közleményeknek első sorban, azután olvasóközönségükhöz mért alakban és irályban, neveléstani dolgozatoknak. Szorítnának ki inkább lapjaikból némely borzalmas napi eseményt, vagy legalább is ne Írnák le azokat oly nagy részletességgel. Mivel vannak ugyanis sokszor tele a lapok napi hírei, köztök a „Budapest“ is, jobbmodu családok eme képes napi lapja ? A legfurfangosabb csalások-, lopások-, rablások-, gyilkosságok- és öngyilkosságokkal, szóval, szemen-szedett gazemberek hőstetteivel: (?) pelengérre állítjuk a méregkeverőket, pedig ez esetben magunk nyújtjuk a legveszélyesebb, legkinzóbb mérget, mely nem öl ugyan egyszerre, hanem élethossziglan tartó fájdalmat s gyötrelmet okozhat annak, kinek természete fogékony iránta. Regény mellékleteik? Többnyire bünregények és vérdrámák, még pedig párizsiak, melyektől jóra- való magyar gyomor felháborodik, mert csömörletesek a meggyilkoltak hullaszagától. Vájjon mit tanul az ilyenekből az emberiség? Bizony, csak'a fentebbi erényes (?) cselekedetek különböző módjait. Állításomat védelmezik maguk, az újságok eme mind sűrűbben előforduló hírei, melyeket jobb volna a „Rendőri közlöny“ számára fentartani okulásúl azoknak, kiknek hivatásukhoz tartozik az ilyen esetek tanulmányozása. — Panaszkodunk, hogy nevelésünknek nincs meg a kellő sikere az életben. Ennek egyik tényezőjét a fentebbi körülményben találhatjuk. A müveit családokhoz járnak ugyanis leginkább újságok, hol a serdülő gyermek, sok szülő nagy örömére, azok olvasásával is tölti idejét, akit lekinkább a senzácziós hírek érdekelnek s nagy figyelemmel el is olvassa azokat, de lelke egyúttal magába szívja a bennök leirt bűnöket. Ferde nevelés tehát előfordulhat az intelligens szülők között is. Mert mig a pór nép gyermekei durvák, tisztátalanok, illedelmetlenek, addig az úri gyermekek se mentek a hazudozástól, engedelmetlenségtől, gőgösségtől, dicsekvéstől, de főképp az elkényeztetéstől. Avagy az a gazdatiszt, ispán, erdész, kereskedő, jegyző, postatiszt, vasutas és ezek neje a hat, vagy nyolcz osztály melyikében tanult neveléstant, hogy gyermekét minden tekintetben okszerűen nevelhesse?
