Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 1. szám - Tárcza
17 nekünk adott, megmentésére ama százaknak, a kik a te szerető szíved gondos munkája nélkül bizonyára elvesztek, elbuktak volna. óh vedd szívesen, ha megragadjuk ez alkalmat, a te 25 éves igazgatói örömünnepedet, hogy irántad szívünk legmélyebb, soha el nem múló háláját s legforróbb köszönetét nem angyaloknak nyelvén ugyan^ csupán gyenge emberi szavakkal tolmácsoljuk s kifejezzük ama sok jóért, melyben minket részesítettél, ama emberbaráti szeretetért, mely lényed legszebb ékessége, ama kiváló munkálkodásodért, melylyel életünknek épületét szilárd alapra fektetted, úgy hogy az élet külömböző köreiben ugyan, de minden állásban tisztességgel és becsülettel műn- kálkodunk és használunk az embervilágnak. Ezen mi hálánk aranynál, ezüstnél fénylőbb, drága gyöngynél értékesebb, mert el nem múló, szívünkben nem hal ki soha, mindvégig él! S kérünk egyúttal, vedd szívesen gyermeki hálánk és szeretetünk eme külsőleg nyilvánuló jelét, (emlékalbumot! Szerk.) e mai szép ünnep egyik szerény, külső emlékeztetőjét. A midőn megtekinted, ott találod Üdvözítők ama gyönyörűséges igéjét: „Én vagyok ama jó pásztor; a jó pásztor az ő életét adja a juhokért!“ (Ján. 10, 11.)* Jó pásztorként egész életed te is az elveszendők megtartására szenteléd. Nem taszítod el magadtól ridegen, könyörtelenül a szegény árvákat, sőt szeretettel magad köré gyűjtőd őket, mondván az Úrral: rEngedjétek hozzám a kisdedeket és ne tiltsátok őket, mert ilyeneké a mennyeknek országa!“ (Luk. 18, 16.)* Ott látjuk bevésve ama nagy parancsolatot is: „Tiszteljed a te atyádat és anyádat, hogy jó dolgod legyen és hosszú életű légy e földön!“ (II. Móz. 20, 12.)* Áldunk, szeretünk, tisztelünk téged, ki atyánk helyett atyánkká lettél s áldjuk, tiszteljük mindazokat, kiknek jóvoltából megtartattunk. S ha csendes elvonúltságodban nézegeted a képeket, melyek itt elhe- lyezvék, óh jusson eszedbe, hogy azok, kiket e képek ábrázolnak, mind a te szerető, igen igen hálás volt növendékeid, gyermekeid, kik örülnek s boldogok, hogy téged második atyjuknak nevezhetnek, vallhatnak, áldhatnak. Óh légy áldva Istenünktől, légy áldva mindnyájunktól! Adjon az ég neked sok örömöt, kevés bánatot, kis családodban nagy boldogságot, nagy családodban kevés keserűséget, de annál több sikert, hálát, elismerést és áldást; adjon Isten neked tartós egészséget, mindenkor friss erőt, hogy még igen sokáig munkálkodhassál az emberbaráti szeretet mezején. Isten áldása rajtad, munkádon; Isten éltessen sokáig, sokáig!--------------- Geduly Lajos, ev. lelkész. V as-por. Észak -keletre. „Jaj nekem s jaj annak, a ki engem verset írni búmra megtanított* mondja a költő No nekem a verssel már nem sok bajom akad ; magam már nem irok, a másét meg nem olvasom. Hanem annál több bajom van az Írással. Nem győzök eleget mérgelődni, hogy hát miért nem
