Evangélikus Népiskola, 1900
1990 / 6-7. szám - Matthesz Sándor: Iskoláink czélja és a magyar nyelv
177 kólák részére már elkészített tantervet minden iskolára vonatkozólag kötelezővé teszik, abból egy jottát elhagyni, vagy azon a viszonyok alakulása szerint valamit változtatni nem szabad. Dehogy nem ! Ezután is igazság marad az: — qui bene distinguit, bene docet! — Végül ama kérdésre: — minő tantárgy- s osztálycsoportosítással s minő szerkezetű olvasó-könyvekkel lehetne az általános tantervben kitűzött czélt biztosítani? — nagyon röviden a következőkben felelek: az eddigi gyakorlat jónak bizonyúU, tartsuk rneg jövőre is, tanítsuk az I. osztályt külön, a II. III. osztálybeliek képezzék a második, s a három felső osztálybeliek a harmadik csoportot, melyek külön-kiilön ok- tatandók. Mindegyik osztályt külön oktatni csak a számtannál elkerülhetetlenül szükséges, a többi tárgy tanításánál előtérbe léphet a csoporttanítás. Az olvasó könyv foglaljon magában minden reáltárgyat, s nyelvezete könnyen érthető legyen. Nekünk dunántúli evang. tanítóknak már van is ilyan jó könyvünk: aKapi Papp-fele »Tan- és Olvasó könyv.* A ki az ebben levő anyagot lelkiismeretesen feldolgozza, nyugodt lehet felőle, hogy eleget tett az új tanterv követelményeinek is ! Befejezem értekezésemet azon véleményemnek nyilvánításával, hogy az új tantervben foglaltaknak az osztatlan iskolában való feldolgozása egy szép czél, mely felé törekedni elengedhetetlen kötelesség, s melyet megközelíteni nem is oly nagy dolog, csak szorgalom s lelkiismeretes buzgóság kell hozzá ! Szutter Dániel ____________ ev. tanító. I skoláink czélja és a magyar nyelv. Az iskola társadalmi intézmény. Az emberi társadalom hozza létre, tartja fenn, azért közvetlen annak befolyása alatt áll. Azon elvek, melyek irányadók a társadalomban, mérvadók annak iskoláira is. Ha tehát az iskola czéljáról kivánunk szólani, csak szemügyre kell vennünk azon eszméket, melyek a társadalom belső életéből fakadtak és irányadók voltak az iskola alapításánál, vagy miután minden, a mi emberi, idők folytán változik, tekintettel kell lennünk az iskola fentartók intentióira. Világosan látjuk ezt a franczia iskolák történetében. Más volt az iskola czélja a köztársaság korában és más a monarchia idejében; sőt a felülkerekedett politikai áramlatot is megérezte, a liberális irány a haladás elvét kívánta az ifjú szivekbe csepegtetni, a konservativ uralom a maradósdi elvet, a klerikális pedig azt kívánta, hogy az iskola az ö elvüknek legyen veteményes kertje. így van most is, nálunk is. Minden kornak megvan a cultur eszméje és vele iskolai eszményképe. Hazánk dédelgeti iskolai ideálja — az egységes nemzeti iskola. Iskoláink felekezeti jellegűek lévén, vegyük mindenek előtt szemügyre, mint tartja fen egyházunk oly nagy terhek árán iskoláit. Egye-
