Evangélikus Népiskola, 1900

1900 / 4. szám - Sass István: Tisztelendő Balogh I. lelkész úr és a külső-somogyi tanító-egyesület

Ill

Hogy osztja „Egy ev. lelkész“ által irt dolgokat, semmi kifogásunk ellene, hogy az őrállónak, vigyázónak kiáltani kelt, tudjuk, csak ne kiáltson kilencz órakor éjfélt, akkor senki füle nem fog viszketni a kiáltástól.

„A tanító-egylet ügyét nem lehet nyilvános vitatkozás által megoldani.“ Sőt inkább! Ez a legjobb tér, csak a tárgynál kell maradni, nem a Sass Istvánt előrántani, ha a valami képtelenségen mosolyogni vagy nevetni talál. Minél többen szólnak a dologhoz akár pro akár contra, annál inkább meglesz az világítva minden oldalról. Mi a tárgyilagos bírálatot örömmel fogadjuk, mert ez által új és új alkalom adatik nekünk jogaink védelmére, s meglesz azon reményünk, hogy ebből a dologból sem lesz egy második gyámolda, a mely a nélkülünk való elintézés állal a panasz és keserűség örökös forrására lett.

Hallottunk már több nyilatkozatot, s egyből sem lett semmi veszedelem. Az igen tisztelt Szerkesztő úr, jogot ád a tanítóknak a vezetésben, x. y. az ő alapos érvelésével csak a tanító elnököt ismeri jogosnak, a vasi egyházmegye elvben elfogadta, de be kívánja várni az összes tanító egyletek határozatát. Legutóbb egyházunk egy oszlopos őrállója nyilatkoztatta ki, hogy szerinte meg kell adni a tanítóknak, ami őljet joggal megilleti. A többi egyházkerületekben majdnem minden egyletben tanít-ó elnök van. Legutóbb alakultak a mosonyi kartársak egyletté és pedig tanító elnök alatt. Vagy talán ott mind alusznak az őrállók? Nem lehet! Mert ezen becses lap folyó évi 1. sz. bari azt mondja a tudósító: „Egyházmegyénk liberális gondolkodású lelkészi kara belátta, hogy a lelkész elnök választásának azon látszata volna, mintha az egyesület gyámság alá helyeztetnék, azért készséggel engedett a testület óhajának“ stb. Alapszabályuk pedig azt mondja: „Az

egyesületnek csak rendes tagja viselhet tisztséget,“ s rendes tag csak tanító lehet. Hadd jöjjenek a nyilatkozatok akár ellene akár mellette, csak a jelszó legyen megtartva: Magad jogát védd, másét ne hábor- dasd.

Igaza van cikkírónak, nem főtiisztelendő és móltóságos Püspök úr nyilatkozata keltett hivatásom magasztos tudatára, de, ha örül, ha nem örül, bizony azt megerősítette nem csak bennem, de Összes kartársaimban. Ünnep az a nap nekünk, a melyen összejöveteleink alkalmával újra és újra megbeszélhetjük az általa elmondottakat, mert az a tiszta és pártatlan igazságosság, az általa hangoztatott magasztos elvek nem csak engem, aki azt vallom, hogyha tízszer újra kezdhetném is életpályámat mindig és mindig csak tanító lennék, de megerősített volna olyanokat ib — ha lettek volna — akik soha nem lelkesültek hivatásukért. Nincs közöttünk egy, a kinek vágya ne volna, hogy bár mindig közöttünk volna ő méltósága vagy mi lehetnék közel ő hozzá.

Szívből jövő óhajtása, hogy az ügy békés utón nyerjen megoldást. Csakhogy az ilyen szívből jövő óhaj mellett ne méltoziasson feledni az örök igazságot, hogy síppal és dobbal nem lehet madarat fogni.