Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 4. szám - Sass István: Tisztelendő Balogh I. lelkész úr és a külső-somogyi tanító-egyesület
107 Lássuk most már azon érveket, melyeket az általánosan kötelező állami elemi népoktatás ellenesei szoktak felhozni. 1. Az első minden esetre az, hogy ez által a vallási tárgyak kellő kultivilása elhanyagoltatik, és hogy vallástál a fis ágra vezet. — Mindenesetre súlyos ellenvetés, de szerencsére nem bir létjogosultsággal, mert a gyakorlati élet megczáfolja. Hát a jelenleg működésben levő majdnem háromezer állami iskoia a vallástalanságnak volna bölcsője? nem, ez nem áll ! hiszen az állami tanítók mind jó hazafiak, mindég szem előtt tartják azt, hogy a vallás érdekeinek összeütközésbe hozatala az állammal, mily megmórhetlen kárára volna az országnak. De meg ott van az egyház, teljesen szabad kezet enged a vallásoktatás gyakorlására neki az állam, gyakorolhatja e téren jogait, teljesítse egész buzgósággal kötelezettségeit; meglátjuk azt is, hogy az állam mindig figyelemmel van a tanító kinevezéseknél arra, hogy a község lakoságának túlnyomó része miféle vallású. Különben ez a tétel oly sokszor és oly alaposan meg lett vitatva és a felállított ellenérv megczáfolva, hogy én a további bizonyítás alól teljesen felmentve érzem magamat. 2. A második ellenérv, hogy a nép teljesen még eddig sehol, még Fran cziaországban sem adta át azon jogát, hogy iskolát állíthasson. Ez igaz. csakhogy ez a jövő ellen nem bizonyít semmit, mert sok oly dolog van, mely egyidőben kivihetlennek látszott és ma már gyakorlatban áll az összességnek nagy előnyére. 3. A harmadik érv az, hogy a tanítóképzés államosításával megszűnnék a kántorképzés is. Ezen állítás sem alapúi igazságon, mert a jelenlegi állami képzők e téren is teljes megelégedésre működnek és igen jó kántorokat képeznek. Vannak ugyan még jelentéktelenebb ellenvetések az államosítás ellenében, de miután én azoknak létjogosúltságát el nem ismerem — velük bővebben nem is foglalkozom, és mert komoly hátrányát egyet sem tudok, azzal fejezem be dolgozatomat, hogy : Államosítás jöjjön el a te országod !*) M. Nagy BálintTisztelendő Balogh I. lelkész úr és a külső-somogyi tanító-egyesület. Xe méltóztassanak megütközni a czimen, mert igaz ugyan, hogy Balogh tisztelendő úr egyenesen az én személyemet támadta, de én ebben a dologban ez időszerint legnagyobb sajnálatomra nem vagyok elválasztható a tanítóegylettől, s így nem tehettem mást, mint hogy őtet is hozzá csatoltam. Ilyen társaságban még úgy sem volt! Az én kedves kartársaimnak s úgy nekem is, ebben a dologban az a felfogásom, hogy az alelnök nem azért elnök, hogy otthon süsse a makkot, hanem azért, hogy az egylet által elfogadott álláspontot, és *) Munkatársunknak ezen, eszmékben gazdag dolgozatát közöltük, habár nézetét nem is osztjuk mindenben. Szerk.
