Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 4. szám - M. Nagy Bálint: Az általánosan kötelező állami elemi népoktatás előnyei és hátrányai
105 minden újítás iránt idegenkedik, hogy nagy hibája a maradiság, melyből kiragadni erőszakkal lehet csak. De azt is látjuk, hogy a jó példa hat rá, tnegkisérli azt követni maga is, csak elkezdeni nem akar. — Mástól vár mindent ; közbiztonságot, rendet, tudományt, még egészséget is ; csak maga nem akar áldozni semmit ; de az állam nem tehet mindent, ha a megfelelő eszközökkel nem rendelkezik, ha nem bocsátják azt kezelése alá; inig az iskoláknak teljesen urává nem lesz. A népoktatás államosítása által szentesítetnék valójában a már régebben törvényileg is biztosított ama nagy elv; 7. egyenlő jogok élvezete, egyenlő terhek viselése. Mit tapasztalunk az iskola-fenntartók anyagi hozzájárulását illetőleg? azt, hogy míg egyik helyen az egyén alig járúl valamivel a népoktatás szükségleteinek fedezéséhez, addig a másik helyen állami adójának 100%-kát is viselni kényszeríttetik. Tudok hitközséget, hogy őszinte legyek: magam is működtem benne 14 évig, mely 309 hold összes birtoka után 400 forinttal és még szolgálmányokkal is kénytelen volt iskoláját fenntartani ; holott ugyanazon községben a földbirtokos gróf, kinek két annyi birtoka van a község határában, mivel nem azon felekezethez tartozik, egy krajczárral sem járul hozzá, pedig cselédjeinek gazdatisztjének gyermekei mind azon iskolát veszik igénybe, mert más jellegű iskola ott nincs. Kérdem: hol itt az egyenlő jogok élvezete mellett, az egyenlő teherviselés? Más eset is áll és állhat is elő! A hitközségeknél az iskolai járandóságok többnyire a földbirtok után vannak kiróva, most már az az egyén, ki nem földbirtokos hanem tőkepénzes, kinek több a jövedelme, mint a fél falunak, habár ugyanazon hitfelekezethez tartozik is. csak úgy gondolomformán, a mit jószántából akar — fizet az iskolára. Hol itt az igazság? Ha az állam veszi át a népoktatást, kötelezve lesz boldog és szegény, földbirtokos és tőkepénzes, iparos és kereskedő, annak terheit egyenlő arányban hordozni, de jogait is egyenlő arányban élvezni. Hát miért közös a hadügyi teher ? miért nem tartunk különféle hitfelekezeti hadsereget? bíróságot ? pénzügyi hivatalokat ? közlekedési eszközöket ? stb, A közoktatás anyagi kellékei sem nehezednének nagyobb teherrel államháztartásunkra, mint a hadügyé, és ha a hadügy közösen szolgálja a nemzet érdekét: nem szolgálja-e ugyan úgy az oktatásügy is ? Tehát az osztó igazság is úgy kívánja, hogy a népoktasás államosíttassék ! De azt kívánja végül 8. a tanítóság saját érdeke is. A hányféle az iskola, annyiféle jellegű a tanítóképzés; annyiféle a tanító, annyiféle a tanítóegyesület. Tudjuk, hogy az összetartásból nemcsak nagy erő, hanem még azon nagy előny is származik, hogy egymástól tanulva, ellesve valamit : jobban tökéletesíthetjük tudományunkat, gyarapíthatjuk tapasztalatainkat. A testület nagysága, mindig buzdítólag hat az egyéyire, mert részben érzi azt, hogy kötelezettségei hív teljesítése által nyerheti meg sokaknak becsüiését és tiszteletét, tehát iparkodik magát minél inkább a pályája által megki-
