Evangélikus Népiskola, 1900
1900 / 4. szám - M. Nagy Bálint: Az általánosan kötelező állami elemi népoktatás előnyei és hátrányai
103 Az általánosan kötelező állami elemi népoktatás előnyei és hátrányai. (Vége). Az oktatás államosítása maga után vonná még 4. a tanfelügyelet alapos reformját is, mert hogy a jelenlegi tanfelügyelet nem fe[el meg teljesen rendeltetésének, és hogy nincs helyes alapokra fektetve: azt a szaklapokban folyó viták és értekezésekbe meg a magasabb irányító körökben tapasztalható reform-törekvések is igazolják. — A felekezeleket védő autonómia, az egyesek által fenntartott oktatási intézetek szabályrendeletileg biztosított kiváltságai : mind akadály arra nézve, hogy a kellő felügyelet érvényre juthasson. A tanítóság pedig hangos panaszszal áll eiő azért, hogy a legjobb erők és tehetségek sem érvényesülhetnek e téren, mert sokféle jellegünk, előmenetelük legyőzhetlen akadályait képezi; míg ha az állam veszi kezébe az oktatás-ügyet, tanítói karunk ambitiózus és törekvő tagjai a megfelelő erkölcsi és anyagi emelkedés reményében a legjobb tudásukat érvényesíthetnék az általános tanügy megmérhetlen előnyére. — Az iskolák felügyelői—nemük szerint— legyenek szakférfiak, ez oly elvitáz- hatlan igazság, a mely felett bővebben elmélkedni felesleges. Avagy : nem igazságos és okos dolog-e hogy a'z órát az órás, a lakatot a lakatos, a beteget az orvos stb. kezelje és mondjon felőle véleményt, csak a jelen- légi oktatás-felügyeletünk mutat ellenkező, azért téves állapotot akkor, midőn részben világiak, kik épen semmit, részben papok által — a kik már valamit értenek az oktatás-ügyhöz — ellenőriztetik azt ? !*) A tanfelügyeletet az ő merne szerint — szakvizsgához kel kötni-, ez is mai jelszó, azonban minő heterogen elemekből álljon a vizsgáló-bizottság, és minő sokoldalú tudás szükségeltetnék ahoz, hogy a jelenlegi különlegességek minden követelményeinek megfelelhessen a tanfelügyelő ? És épen ez az állapot már eleve kizárja a tanítót a tanfelügyelőség elnyerheté- sébŐl. 5. Lenne egységes tanterv mik, egységes tankönyvünk és egységes jogosításunk. Minden iskola-fenntartó első sorban a maga érdekét tartja szem előtt. Ezen elvből kifolyólag: minden iskolának más a tanterve, más jogosítáta. Az állam törekszik ugyan ezen különféle állapotoknak megszüntetésére, de minduntalan hajótörést szenved ebeli törekvése, mert a hitfelekezetek és nemzetiségek görcsösen ragaszkodnak a törvény és autonómiájuk által megengedett és biztosított jogaikhoz, pedig első sorban kell, hogy Magyarország állami egységét, szilárd együvé tarto- zandóságát szolgálja a népiskola, pedig így ez teljes lehetetlenség. Mit ér a legjobb tanterv ? a legjobb tankönyv ? ha ezt a nemzet nagy testének csak egy kis része veszi alkalmazásba! Ennek mellőzése szüli aztán az értelmi nívó különféleségét, a különféle jogosítást; így az egy pályán működő, egyenlő osztályokat végzett és szakvizsgát tevő egyének közötti nagy distancziákat. A különféle fenntartók hivatkozva régi Szerk. ‘) Ilyen általánosságban talán még sem lehet ezt állítani.
