Evangélikus Népiskola, 1899
1899 / 1. szám - x–y: Az orsz. ág. hitv. ev. tanítóegyesület megalakulási bajai
5 g-elés semmikép sem tartott volna lehetőnek, csudákat művelt s diadallal érte el kitűzött czélját,; inig ellenben az osztrák hadseregnek főként a túlságos nagy megfontolás s a rideg számítgatás teremtette meg König- gräczet. Ezzel ugyan nem azt akarom mondani, hogy hát vakon ronhanjunk a veszedelembe, csupán csak azt, hogy a túlságos aggodalom valamint mindenütt, úgy itt is káros hatású. De nézzünk hát az annyira kedvelt rideg számítással is szemébe e két rendbeli ellenvetésnek s lássuk, mennyiben lehet az alapos, vagyis mindenekelőtt a képviseleti, vagy pedig az általános orsz. egyesület felelne-e meg jobban ózdijának. A képviseleti rendszernél a felekezeti tan- vagy egyéb ügy országos megvitatást igénylő, tehát nagyon is fontos tanácskozásain, de egyes egyesületek 1—2 küldöttjük által képviseltetik magukat. Nem lehetetlen azonban, hogy a küldött, vagy küldöttek a tanácskozás folyamán küldőik véleményével nem teljesen azonos, esetleg azzal teljesen ellentétes álláspontot foglalnak el s így nincs kizárva az, hogy a hozandó határozatok nem felelnek meg az ev. tanítóság közóhajának. Ha pedig a képviselők utasítással láttatnak el — már amennyire az egyátalán lehetséges — akkor is csak közvetetten érvényesül a küldők véleménye s legtöbbször csak hézagosán, sőt nem lehetetlen, hogy ferde irányban, minélfogva az ezen esetben sem lehet teljes kifejezője a tanítói közvéleménynek. A képviseleti rendszer tehát mindenképpen hiányosnak mutatkozik s igy az általános rendszernek az csak halvány árnyéka lehet, nem pedig, hogy annak elébe volna tehető. Vagy tán nem is elvi, hanem anyagi indokok javasolják inkább a képviseleti rendszert, abból indulva ki, hogy 1—2 küldött valamikép csak el lesz látható költséggel ? Ebben van valami igazság ugyan, de a mint az előbb kinnitatni igyekeztem, kevés haszon. Ide konkludál egy másik egyesület véleménye is azon kijelentésében, hogy elvben helyesli az orsz. egyesületet, de anyagi tekintetben kivihetetlennek tartja. Engedőimet kérek, már miért volna anyagilag éppen nálunk evangélikusoknál kivihetetlen ? Ennek lehetőségéről már többször volt szó. Fel volt már nem egyszer említve, hogy országos gyűlések alkalmával az egyes egyesületek évi gyűléseket nem tartanának, a melyek révén megtakarított napidij és fuvarköltségekből az országos gyűlési költségek fedezhetők lennének. Évenként két gyűlés napidija két írtjával s ugyanannyi fuvarral évi nyolcz forint összegnek felel meg, melyhez, ha még
