Evangélikus Népiskola, 1899
1899 / 1. szám - Gyakorlat
Jézus mindenható. Máté 28. 18. Teljes hatalom adatott nékem meny- nyen és földön. Jézus szent. Gyönyörűen fejezel ki ezt Jézus ellenségei iránti ama nyilatkozatában: Ján, ev. 8. 46 Kicsoda győzhetne meg engemet ti közületek a bűnről? Jézus mindentudó. Ján. ev. 21. 17. Péter monda : Uram te mindeneket tudsz, te tudod, hogy szeretlek tégedet ! Jézus mindenütt jelenvaló. Máté 18. 20. Valahol ketten vagy hárman egybegyülnek az én nevemben, ott vagyok ő közöttük. 3. A szt.-irás tanúsága szerint Jézus oly cselekedeteket müveit, milyenekre csak Isten képes. így a kánai menyegzőn a vizet borrá változtatta ; meggógyította a kapernaumi főember fiát; feltámasztotta Jairus leányát, a naini ifjút, Mária és Mártha bátyját: Lázárt; két kenyérrel és néhány halacskával kielégített 7000 embert, és még számos oly cselekedetet müveit, mely a benne rejlő isteni erejéről csodának neveztetik. Ján. ev. 5. 21. Mert miképen az Atya támaszt halottakat és megelevenít, azonképen a Fiú is kiket akar, megelevenít. Ján. ev. 14. 141 Valamit kérendetek az én nevemben, én meg szerzem. 4. A szt. irás végre csak Istent illető tisztelettel illeti Jézust. Tudjuk, hogy születésekor a messze keletről jött három pogány király imádta és megajándékozta őt drága ajándékokkal: aranynyal, tömjénnel és myrrhával ; midőn a pusztában a kísértő elhagyá, előjárulának Isten angyalai és szolgálának vala néki. (Mat. 4. 11.) Zsid. 1. 6. Imádják ötét az Istennek minden angyalai. Zsolt. 72. 11. És arczczal leborúlnak előtte minden királyok ; minden pogány népek szolgálnak néki. De Jézus nemcsak valóságos Isten, hanem valóságos ember is. Világosan fejezi ki ezt Luther magyarázatának e szavaival : de valóságos ember is a szűz Máriától született. Valamint a szt.-írásból tudjuk, azt is, hogy valóságos ember. A szt.-irás határozottan annak nevezi, midőn azt mondja: (Mát. 25. 13.) Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok sem a napját, sem az óráját, melyen az embernek Fia eljő! — Pedig embernek fia csak ember lehet! — A bibliai történetekből tudjuk, hogy Jézusnak is teste volt, éhezett, (midőn a pusztában 40 napot töltött,) szomjuzott, növekedett, örült, (kánai menyegző) szomorkodott, (naini ifjú) sirt, (Lázár sírjánál) stb. mint akármely más ember. Csak egyben nem volt hasonló mihozzánk, tudniillik a bűnben. Bűnösök között élve oly szeplőtelen maradt lelke, mint a hogy az aranyra nem tapad a rozsda. Az orvos, ha ragályos betegeket gyógykezel ,maga is könnyen megkaphatja a betegséget. Krisztus bűnösökkel érintkezve, a bűnt, e legragályosabb bajt nem kapta meg. Mint a fehér iliom a tövis között, mint a hófehér galamb a fekete hollók között, olyan volt Jézu a bűnös embrerek között. (Koren Pál.)