Evangélikus Népiskola, 1898

1898 / 3. szám - Pethes János: Képek a nevelés történelméből. Neánder Mihály

88

Kárhoztatja Neánder e munkájában, hogy a tanulóknak egy és ugyanazt a dolgot pl. a grammatikát mily sokszor és mily hosszadal- masan kell tanulniok. A mit egyik könyvből tanulnak rendesen elfeledik, a mikorra a másodiknak, hogy ne mondjuk a harmadiknak és a negyediknek a végére jutnak ! Ezekben a könyvekben igen sok felesleges dolog van, a mi legfeljebb csak a tanuló emlékezetét terheli. Aztán hosszadalmasak s a tanuló nem tudja emlékezetében tartani. Azoknak a dolgoknak, a mikre a gyermekeket meg akarjuk tanítani, világosaknak és igazaknak kell lenni.

Hogy tanítványait a latin nyelvre megtaníthassa, átdolgozta, mondhatnék megrövidítette Melanchton grammaticáját, melléje szótárt (nomem clator puerilis novus) csinált, a melybe különösen olyan szavakat vett fel, a melyek az anyanyelvi (német) jelentéssel rímelnek, (domus = ein Haus; mus = eine Maus.) Azt mondta, hogy a gyermekek igy az egyes szavakat sokkal könnyebben megtanulják.

A görögnyelv tanulására „Tabulas graecas“ czimü munkáját ajánlja melyből mint maga mondja néhány év alatt 10.000 példány fogyott elNeánder valamint egyéb mnnkáiban, úgy latin és görög nyelvi könyveiben is élesen megkülönbözteti a szükségeset a hasznostól, ezért könyvei általában rövidek, de világosak s a mi bennök van, azt a tanulónak nem csak tudni, de alkalmazni is kell. Azt akarja, hogy az ezekben foglaltak tanítványainak úgyszólván húsává és vérévé váljanak.

A latin görög és héber nyelvek mellett, mint a reformátorok korában minden iskolában úgy Neándernél is igen nagy szerepe van a hit- és erkölcstannak, mely az e kori felfogás szerint a kegyesség és jámborság kútforrása. Csakhogy a hit- és erkölcstan is, ép úgy mint minden tantárgy, arra is szolgál, hogy a tanulók latinúl és görögül alaposan megtanuljanak. Ezért szerepelnek már Neánder iskolájában — ép úgy mint nálunk a ,Ratío“-k korában — a kétnyelvű tankönyvek. Az egyik oldalon német, a másikon laiin vagy görög szöveggel. Luther kis kátéjával nem elégszik meg, hanem kis bibliát (olyan formát mint Trotzendorf példabeszédes könyve) ad a gyermekek kezébe, melyben a bibliai jeles mondások benne vannak. Ezt azután a tanulók megtanulják németül és latinúl, majd görögül s addig ismételik, mig annyira elsajátítják, hogy a tanító reményelheti, miszerint egész életükben emlékezetükben marad s bármikor felújíthatják. Ilyen kis bibliát is irt Neánder „Panareton sive Biblidia latino germanica“ czíra alatt. Tanulását a gyermekkel akkor kezdette meg, mikor már 9 éves.

Iskolai rendszere Sturmétól kevésben különbözik A gyermek tanítása s iskoláztatása a 6 éves korban kezdődik. Először tanulja a német és latin Írást és olvasást. Neánder azt hiszi, hogy helyes és kellő eljárás mellett ezzel 8 éves korára készen lehet. Mikor a gyermek az ABC-és és „Pater noster“ könyvet elvégezték, oda kell nekik adni a latin grammatikát, betűzzenek, olvassanak abból. Nem baj, ha a szavak