Evangélikus Népiskola, 1898
1898 / 11-12. szám - Egyesületi tudósítás
328 Az iskolafelügyelö meglátogatja Vargáékat, hogy megkérdezze, miért nem jár már a Pál fiuk az iskolába. «Ezen a héten múlt tizenhárom éves — felelte az apa — segítsen most idehaza, eleget járt már iskolába.» «Eleget? — kérdi a felügyelő — hiszen még csak tizenhárom éves. Tudja-e gazdauram, hogy én huszonhárom éves voltam, mikor otthagytam az iskolát?» «De kemény feje volt akkor a tekintetes urnák!» * Egy népiskolai vizsga alkalmával, melyet Schwarzenberg herczeg is megtisztelt jelenlétével, azt kérdi a tanító: Ki találta fel a puskaport? Súgják a fiúnak: Schwarz Berthold. A fiú kínjában, vagy mert rosszúl értette a mit súgtak, azt feleli: Schwarzenberg. «Nem bizony — mondja a tanító — a Schwarzenberg család ugyan igen régi, hanem a puskaport bizony nem találták föl. * Az apa gyakorolja fiacskájával az összeadást. «Hát fiacskám, hány almád lesz, ha a Pista bátyád ad két almát, a Lajos öcséd meg egyet.» A fiúcska elgondolkozik, végül kedvetlenül fakad ki: «Eh, úgyse adnak!» A kemenesaljai ev. tanítóegyesület közgyűléséről szóló s hozzánk megküldött jegyzőkönyvből közöljük a következőket. 1. Buzgó ének és ima után Varga Gyula egyházi elnök úr örömének ad kifejezést a felett, hogy elérkezett az az idő, midőn a magas kormány is méltányolva a tanítók munkásságát, anyagi helyzetükön segíteni óhajtván, az ez évben folyóvá teendő ötödéves korpótlékok által a tanítók méltányos és jogos követelései teljesedésbe mehetnek. Bejelenti továbbá, hogy Károlyi Endre úr meghajolt az egylet bizalma előtt a világi elnöki tisztet elfogadta, s indítványozza, hogy három tagú küldöttség által a gyűlésbe meghivassék. Az egylet tagjai lelkes éljenzéssel fogadták a tanügy érdekében sokat buzgolkodó és körében először megjelent világi elnök urat ; kihez egyházi elnök úr szívélyes szavakat intézvén felkérte öt az elnöki szék elfoglalására. Világi elnök úr megköszönve az egylet bizalmát, beszédében hangsúlyozza a házi nevelés fontosságát, mint az iskolai nevelés alapját; felhívja a tanítói kart, hogy az iskolán kívül is teljes erővel igyekezzenek odahatni, miszerint már a házi nevelés is igazi protestáns szellemben történjék; e szellem hassa át egész működésöket; e czél felé törekvést tűzte maga elé is akkor, midőn a tanítóegyesület elnökségét protestáns hitbuzgóságból és kötelesség érzetből elfogadta. A tanítói kar nevében Koczor Márton üdvözölte meleg szavakkal világi elnök urat.
