Evangélikus Népiskola, 1898
1898 / 8-9. szám - Egyesületi tudósítás
240 János malomsoki kartárs terjedelmes dolgozatban olvassa fel megjegyzéseit, illetve módosításait, melyből megértettük, hogy képviseleti alapon óhajtja annak létrejöttét. Hogy a tagok ezen munkálatot tüzetesen megismerhessék ’s netán szintén hozzá szólhassanak, határozatba ment, hogy az a nyár folyamán köröztessék ’s az őszi közgyűlés alkalmával történendő megvitatás után terjesztessék fel rendeltetése helyére Budapestre. Reménységünk van, hogy még akkor sem leend későn. Egyéb administrationális ügyeink elintézése mellett még csak azon szép mozzanatot említem fel, hogy Földváry Elemér világi elnökünk által megkezdett adomány folytán úgynevezett „Fö!dváry-alap“-ot létesítettünk ezelőtt 6 évvel, mely alap ma már legnagyobb részben a szíves kezdeményező évi ajándékaiból 1028 koronára emelkedett, minek következtében az idevonatkozó alapszabályaink értelmében a jövő őszi közgyűlésünk alkalmával megkezdhetjük belőle a segélyezést 100 koronáig terjedhető kölcsönök kiadásával a megszorúlt kartársak részére. Nagy szívű ’s kiapadhatatlan jötékonyságú világi elnökünknek ezen ténye nem szorúlván dicséretre, — azt elhallgatom, — csupán azon forró óhajomat fűzöm hozzá, hogy vajha a jó Isten ily búzgó, áldozatkész világi árat sokat adna a tanügynek, mert akkor boldogság és megelégedés Ígérkeznék arra a jövendőben. Szívből kívánjuk, hogy éljen soká szeretett világi elnökünk ! Bándy János, ev. t. ogyl. alelnök. A soproni alsó evang. egyházmegyei tanító-egyesület az 1898-ik évi június hó 27•énJLaucsek Jónás espereslelkész, s dr. Ajkay Béla urak ikerelnöksége mellett tartá meg ez évi közgyűlését Beledben. A társak egynek kivételével mindnyájan együtt voltak. Kiváló örömmel szemléltük soraink között Bancsó Antal theologiai, s Simkó Endre tanító- képző-intézeti tanár urakat. A tiszteletbeli tagok közül megjelentek Molnár Lajos nyug. lelkész, s Kiss Antal beledi körjegyző urak. Az egyleti tagok által elzengett karének után elnök ur buzgó imában kérte a minden áldások Istenét az egylet munkásságára, mely után világi elnök ur tartá székfoglaló beszédét. Sajnálattal utalt először is azon veszteségre, mely az egyesületet érte Takáts Sámuel világi elnök urnák lemondásával. Mint közvetlen utódja nem hagyhatja szó nélkül azon elévülhetetlen érdemeket, melyeket elődje két évtizeden túl teljesített buzgó tevékenységével kiérdemelt. Midőn most jeles elődjének örökségébe lép, megköszöni az egylet tagjainak felé hajlott bizalmát, s Ígéri, hogy teljes erejével arra törekszik, miszerint egyletünk felvirágozását tőle telhetőleg istápolói fogja. Hogy pedig a nemes czélt annál jobban elérhessük, felkéri az egylet tagjait, hogy az iskolában, mint az egyház veteményes kertjeiben ápolják a vallásosságot, egymás között pedig a testvéries szellemet. Szivből üdvözli elnöktársát, a soproni tanár urakat, valamint az egyletnek megjelent tiszteletbeli tagjait. A lelkesült beszédet az egylet tagjai hangos éljenzéssel jutalmazták.
