Evangélikus Népiskola, 1898
1898 / 5. szám - Papp József: 1848. évi törvényekről
148 törvénybe igtathatott egy-egy üdvös újítást. Törvénybe igtatták, hogy a jobbágy a maga költségén megválthatja magát a földesúr hatósága alól, hogy az országgyűlés költségeit a nemesség födözze, a budapesti lánczhidon a nemes ember is fizessen vámot, hogy az országgyűlési tanácskozás nyelve a latin helyett a magyar legyen, hogy a feliratok a királyhoz is magyarúl intéztessenek, hogy a nem nemesek is hivatalt viselhetnek stb- stb. A liberális párt tagjai Széchenyi vezérlete alatt az országgyűlésen is sok üdvös dolgot alkottak. A magyar tudományos akadémia megalapítása úgyszólván kizárólag magának Széchenyinek a müve. Az eszmék kicserélése czéljából ő szervezte a nemzeti kaszinót, melynek mintájára vidéken is sok ily egyesület alakúit; megalapította az orsz. gazdasági egyesületet; megkezdte a Tisza és a vaskapúi szoros szabályozását, tervezett vasutakat; buzdítására gőzhajózási társulat alakúit, egy másik társulat pedig a végből, hogy Budát és Pestet állandó láncz- hiddal kösse össze. Egyesületek alakúltak a hazai ipar terjesztése és védelme érdekében, a kisdedóvó intéyetek elterjesztésében. Megnyílt végül a nemzet áldozatkészségével épült nemzeti szinház is. Széchenyi érdeme, hogy a mit 1825 előtt csak néhány jobb hazafi kísérlett meg, arra már a negyvenes években a nemzet nagy többsége törekedett. A mai Magyarország megalkotásának nagy müvében kiváló munkásságot fejtettek ki Széchenyi Istvánon kívül az országgyűlési követek közül: Felsöbüki Nagy Pál, Kölcsey Ferencz, Bezerédy István, Deák Ferencz és Kossuth Lajos; a főrendek sorából: Wesselényi Miklós báró, Batthyány Lajos gróf és Eötvös József báró. De kiváló része volt az állam újjáalkotásának nagy munkájában József főhezczegnek, az ország nádorának is, ki igaz barátja volt nemzetünknek s 50 éves nádorsága alatt atyai gonddal őrködött alkotmányunk felett s készséggel támogatott minden hasznos újítást. Az újjászületés befejezése az 1847—48-iki országgyűlés müve volt. Századok óta először hívta össze magyar meghivó a nemesi nemzetet országgyűlésre Pozsonyba, s azt óriási lelkesedés közt V. Ferdinánd király magyarúl nyitotta meg. Az alső ház liberális többségét Kossuth és Deák vezették, a felső házi szabadelvűek s egyszersmind az országos ellenzék vezére Batthyány Lajos gróf volt- Az országgyűlés a kevéssel előbb elhúnyt József nádor magyar nevelésű fiát, István főher- czeget nádorrá választotta s a reformokhoz fogott. Daczára a kormány akadékoskodásának, csakhamar törvényben kimondták a közterhevise- lést, az örökváltságot, a városok rendezését, s eltörölték az ősiséget. E mellett az ellenzék a sérelmekkel nyugtalanította a kormányt, hogy engedékenységre bírja. E keserves huza-vonát ketté vágta 1848. február végén a párizsi forradalom hire. Kossuth a kedvező időt nagy czélok elérésére tartotta alkalmasnak és márczius 3-án fölvette a magyar parlamentáris (felelős)
