Evangélikus Népiskola, 1898
1898 / 4. szám - Jausz Vilmos: Iskolai beszéd márczius 15-én
107 Beteljesült e hát mindaz, a mit nemzeti prófétáink komoly beszédben, vagy buzdítón honfidalban, vagy lelkesedő éposban, vagy bűneink miatt kesergő hymnuszban a népek sorsát intéző Istentől kérve megjósoltak ? Beteljesült a jóslat ? óh nem rajtunk múlt, hogy nem kezdődött azonnal a 48-iki pro- gramm szerint való munka ; nem rajtunk múlt, hogy mégegyszer — és hiszszük utoljára — fegyverrel a kézben kellett a nemzetnek önmagához való jogát kimutatnia. A mit a királyi ház megadott: nemzeti fejlődésünknek, sőt talán nemzeti létünknek is feltételeit, el akarták venni oly kezek, melyek mindig csak venni tudtak, sohasem adni. És csakugyan elvették ! De rövid és keserű volt az idegen erővel győzőnek öröme. Két évtized keserű tapasztalatai után egy másik, bölcs király elbocsátotta azokat, a kik közéje és a nemzet közé állva boldogtalanná tették mind a kettőt. És ez a királyi ház sohasem vett vissza semmit, de igen is régi sebeket meggyógyított, és fátyolt vetve a múltra, melyet a nemzet ellenségei okoztak, nemcsak szóval, de számos tettével nyilvánította azt, a mit előde Magyarország^nádorának mondott : „Hiv magyar nemzetemnek szivemből óhajtom boldogságát, mert abban találom fel a magamét is.“ Beteljesült-e hát a jóslat, beváltotta-e a nemzet a szabadságra törekvésében rejlő Ígéretét? Volte, van-e ereje feladatának teljesítésére? Nézzetek körül! íme az országnak ezerfelé elágazó nyilvánu- lásaiból viszhangozik a kérdésre a felelet! Volt és van, beteljesült, beváltotta ! A márcziusi eszmék diadalát zengi minden magyar ajk; a mi félszázaddal előbb csak álom volt, merész álom, ime valóra fordúlt! A föld csakugyan százszor annyit terem e század végén, mint a század elején, a magyar ipar szabad versenynyel és védegylet nélkül is fellendült; utak, nagy utak hálózzák be az országot, fővárosa világpíacz, a Vaskapu megnyílt, a tudomány oltárai megnépesedtek, ihletett művészek és más nagyok messze elviszik a magyar név hírét; önálló, de a népképviseletnek felelős magyar kormányférfiak intézik az ország ügyeit; a magyar király Budán fejedelmi vendéget fogad, a kinek elismerő szózata túl hangzik az ország határán, és az ezredévi törvény hálaadással adózik a Gondviselésnek. Nemes ifjúság ! Nemes, ez a hagyományos jelződ. Légy valóban az ! Légy nemes az erkölcsben, szilárd a hitben, kitartó a munkában, törhetetetlen a hazádhoz és királyodhoz való ragaszkodásban és akkor neked is lesznek oly álmaid, mint a márcziusi ifjúságnak voltak, honfiálmaid, a melyek valóra fordúlnak ! Úgy legyen! Jausz Vilmos.
