Evangélikus Népiskola, 1898
1898 / 4. szám - László János †
X. évfolyam. SOPRON, 1898. április hó. 4. szám. Evangélikus Népiskola. Nevelés- és oktatásügyi havi folyóirat. Megjelenik — a nagy szünidő kivételével — minden hó elején. Felelős szerkesztő és kiadó: Társ-szerkesztő: Papp József. Simkó Endre. László János f A tavaszi fuvalom gyász lobogót lenget az egyházkerületi főiskola épületeinek homlokzatán ; a testvérintézetek egyikének, a tanítóképzőnek halottja van. A kegyetlen halál egy fiatal, törekvő, gazdag képzettségű életet oltott ki. — L á s z 1 ó J á n o s az ev. tanítóképző-intézet tanára, a gyakorló-iskola tanítója, 1898. márczius 28-án, délután 5 órakor, élete 35-ik, áldásos munkássága 14-ik évében hosszú szenvedés után adta ki nemes lelkét. El voltunk készülve a csapásra. Életének gyorsan leégett fáklyája mégis mély sötétségbe, szomorú gyászba borította lelkünket. Nagy a mi vesztességünk : megtört, öreg édes anyja siratja benne büszkeségét és hü, figyelmes, gondos gyámolát ; intézetünk gyászolja benne az önzetlen, vasakaratú, nagytehetségü munkást, a szerető s szeretett kartársat, a jó barátot a szó szoros értelmében ; a gyakorló iskola ártatlan gyermekei atyai nemes szeretettel, jóindulatokkal biró vezetőjüket vesztették el benne. A soproni társadalom is érzi a veszteséget ; a szerény, visszavonult, de kedves modorú fiatal ember rokonszenves alakja volt a társas életnek. A soproni férfi-dalkör szakképzett, buzgó s lelkiismeretes, nagy reményekre jogosító karnagyát siratja benne. László János az önzetlen munkásság mintaképe volt; éjfélekig dolgozott iró-asztala mellett napról-napra. A megfeszített munka, a magát nem kímélő oda-adás, az önmegtagadó lelkiismeretesség
