Evangélikus Népiskola, 1897
1897 / 11. szám - Jausz Vilmos: Bibliai olvasókönyvek
319 sem a gyermek otthon úgy el nem olvashat, hogy meg is értse. Az anyag kiválasztása tisztán paedagogiai szempontból, semmi esetre sem dogmatikai tekintetből történjék; minden változtatás a kitéleken, minden szómagyarázat csak paedagodiai czéloknak szolgál; mert az olvasókönyvnek mint egésznek is az a czélja, hogy a szentirást megkedveltesse, az utána való vágyat éleszsze, szóval a teljes szentiráshoz vezető utat egyengesse. Az anyag részleteinek ki válogatásában s az olvasókönyv külső alakjára nézve a következőket tartották a kiadók szem előtt. Az ószövetség történeti könyveiből többet kell elhagyni, ellenben a synoptikus evan- geliomokat és az apostolok cselekedeteit lehetőleg teljesen, János evangé- liomából a perikopákat és azt kell fölvenni, a mit a tanuló megérthet. A tanító prófétai és költői könyvekből mindenesetre fölveendők a főhelyek, azon versek, melyeket a tanuló már vallástani könyveiből is megismer, valamint a vasárnapi és ünnepi perikopákat. A kiválogatott részek az egyes könyv fotartalmát és gondolatmenetét tüntessék fői; a zsoltárkönyv- böl a zsoltárok minden neme legyen képviselve. A szöveg a revideált fordítás, de alavult kitételeteket és fordulatokat, melyek részben külön szótárt tennének szükségessé, továbbá elavult nyelvalakokat el kell kerülni. Az archaeologiai érdek itt mellékes; az olvasókönyv a mai nyelvet közelítse meg, de úgy, hogy Luther nyelvének sajátossága is ok nélkül ne törültessék. Az olvasókönyv olyan legyen, hogy senki teljes bibliának ne tarthassa, de másrészt megfelelő képet nyújtson a bibliáról. Azért minden könyvből legyen benne kivonat és pedig a bibliai könyvek sorrendjében. Az apokrifus könyvekből azonban csak a fontosabbak vétessenek föl, a többiek csak névleg említtessenek meg. Az egész lapszélességre kiterjedő sorok mellett szól az olvasókönyvnek tankönyv-jellege. Mégis ajánlatosabb a félszélességű szedés, mert az énekes könyveket is így nyomják, mert a tanuló könnyebben olvassa és tanulja az ilyen sorokat, amiért a szemorvosok is mindig ezeket ajánlják, s mert végűi a versek is könnyebben láthatók el számokkal. A teljes bibliától az olvasókönyv alakilag abban külömbözik, hogy a versek nem állanak külön-külön, új bekezdés csak ott van, a hol a szakasz értelme megkívánja. A tervezetnek a kivitel meg is felel. Az ószövetségi rész 171/2, az újszövetségt 14!/2 ivet foglal el. A szerkesztők tehát sokat elhagytak. A teljes szentirástól megkülömbözteti már a czim is: Bibliai olvasókönyv iskolai használatra. Minden egyes könyv elején világosan ki van téve, hogy az olvasmányok az illető könyvből (pl. Aus dem 1. Buchlose) van véve, a feliratok nem a fejezetek, hanem az értelmi szabályok élén állanak, latin betűkkel. A nyomás tiszta, szép, ámbár a betűk valamivel nagyobbak lehetnének. Az apokrifus könyvek közül csak Salamon bölcsesége, Tóbiás, Sirák, a Makkabeusok könyveiből vettek föl rövid szemelvényeket, a többit névleg említik meg. Az ó szövetségi rész végén lévő függelék : Jákob 12 fiának nevei, a két ország királyainak neve rövid idői tábla. E részhez tartozik még Palaestina térképe s a következő 8 kép : a szövetség sátora, az égő áldozati oltár, a szinkenyerek asztala, a hétágú
