Evangélikus Népiskola, 1897

1897 / 1. szám - Hetvényi Lajos: A gyermek és ifjú példaképe

13

még nem volt soha a jeruzsálemi templomban. Azonban belép az édesanya : »Fiam, miért cselekedtél így mivelünk ? íme a te atyád és én nagy bánattal keresünk tégedet!« — és a fiú nem ingadozik, a szent figyelem és buzgó kutatás lelkétöl áthatva küldetésének világos tudatában határozottan felel: »Mi dolog, hogy engemet

kerestek, avagy nem tudjátok-e, hogy azokban kell nékem logla- latosnak lennem, melyek az én atyámnak dolgai?« — íme ebből megtanulhatod szeretett ifjúság, hogy mi a komoly munka, hivatás érzet, következetesség, mi a krisztusi jellem.

De hogy evvel szemben lássuk sok ember kérdezgetésében, kutatásában a gyarlóságot, nézzük csak a törvénytudó példáját, ki a tudásvágy, búvárkodás hangján szól Jézushoz: »Mester, mit

cselekedjem, hogy az örök életet vehessem?« Jézus rávezeti a helyes feleletre: »Szeressed a te Uradat, Istenedet teljes szivedből, teljes lelkedböl és minden erődből és teljes elmédből és a te felebarátodat, mint magadat«. Midőn azonban a Mester így szól hozzá: »Jól feleiéi, ezt míveld és élsz«, zavarba jő, válasza már

nem folyik az örök életnek csak az imént felkutatott igéjéből s ezen feleletével: »De kicsoda az én felebarátom?« ismeretének

fiijába valóságát, sajnálatra méltó szegénységét, kutatásának felületes voltát önmaga mondja ki s köszivüségéröl maga tesz vallomást.

Ha vizsgálódásidban csak ennyire mégy, akkor inkább el se kezd azt, szeretett ifjúság, mert hasonlatos lész a szemfényvesztőhöz, kit csak addig csudáinak, addig magasztalnak, míg álnoksága ki nem derül, de utána az ámító nevet nem kerüli ki s a fenyegetés elöl menekülnie kell.

Fordulj el lelkedben az ilyen embertől; de menj ki Keresztelő Jánoshoz a pusztába, hol nem látsz ingadozó nádszálat, melyet a szél hajtogat, sem gyenge ruhába öltözött embert, hanem nagyobbat látsz még prófétánál is, menj el vele Heródeshez, ostorozd a bűnt, ha utána fejedet veszik is. Lépj Luther mellé, ki, ha Wittenberg és Worms között olyan máglyát gyujtnak, hogy lángja az egeket csapkodja, a birodalmi gyűlésre akkor is elmegy és vallást tesz a Krisztus Jézusról, lépj melléje, elmélkedésed, kutatásod, lelked gyötrelme által szerzett s az evangélium alapján álló meggyőződésedben meg ne rendülj, mondd el te is: »Itt állok, máskép nem tehetek. Isten engem úgy segéljen!«