Evangélikus Népiskola, 1896
1896 / 1. szám - Irodalom
2Ő „Filléres Füzetkék' vállalatát indította meg Debreczenben a „G ö n- czy-egylet“. A rendkívül olcsó és jó füzetek három olvasóközönség számára három külön sorozatban szerkesztvék : az I. sorozat (piros füzetkék) a gyermekek olvasmányait, a II. sorozat (fehér füzetkék) a népies elbeszéléseket, s III. sorozat (zöld füzetek) a nevelési szakkörök és a müveit családok olvasmányait terjesztik. A 8-adrét füzetek ára átlag ivenként az I. sorozatban 7 fillér, a II. 5 fillér, a III. 10 fillér. Előfizetés 20 ívre, füzetenként bérmentve küldéssel: I. sorozatra 1 korona 40 fillér, II. 1 korona, III. 2 korona. A legmelegebben ajánlható „Filléres füzetkék“ sürü egymásutánban jelennek meg; most mindegyik sorozatból egyszerre 3—3 füzet küldetik szét. A Filléres Füzetkék-ből már e napokban megjelennek: I. sorozat. (Piros füzetkék. gyermekek számára): Imakönykecske Irta: Csiky Fajos. —Játékkönyvecske. Irta : Porzsolt Lajos. — Béri Balog Ádám kurucz brigadéros, történeti szin- művecske. (Iskolai és ifjúsági színjáték.) Irta: Eötvös K. Lajos, — Előirányozva vannak még: Milleniumi szavalókönyvecske. — Debreczeni kis köszöntő. — Dalos madár. (Iskolai és gyermek dalok, indulók, játék- és torna-dalok) Kis utazó a nagy magyar alföldön. — Erdélyi kis magyar. — A honfoglalás útja. •— A régi levelesláda. — A Duna völgyében. — A magyar tengerpart hajdan és most. — A kis ásványgyüjtő. — Ügyesség nem boszorkányság. — A csillagos ég. II. sorozat. (Fehér füzetkék, a nép számára): Mit jelent a millenium ? Irta: Péter Gábor — Bocskay a hajdúk atyja. Irta: Simon Károly. — Zelemér. Vagy az árva és elhagyatott gyermekek mentsvára. Irta; Csurka István. — További előkészületek: Hogyan lett az Isten nyilából Isten áldása ? — Diószegi uram és Fazekas uram beszélgetései. — A mnnkáskérdés kis kátéja. — Mit mondott Gönczy Pál a magyar kis gazdáknak. = Alföldi méhes. — Hatvani. A debreczeni hirhedt professzor csodatételei. — Koleracseppek. Vagy: miként védekezzünk a kolera, difteritisz, himlő és egyéb halálos betegség ellen? — A gyümölcsborokról. — Selyemfonál, a melylyel a nagy Bezerédy István kivezette a magyar népet a szolgaságnak és szegénységnek házából. — Régi pénzek. — Hogyan építsen az alföldi gazda. III. sorozat. (Zöld füzetek, a tanügyi körök, a nevelésbarátok, és a müveit családok számára.) A kézügyesítő oktatás, írták: Kis Jenő és Csurka István. — Az iskolai színjáték. írták: Adorján József és Király Károly. — A nők vallásos nevelése. Irta : Székely Melinda. — Előirányozvák : Dajkakönyvecske. — Ének és zene az iskolában és a családi körben. — A magyarok őshazája. — Debreczen. — A földmives ismétlő oktatás. — V. Szabó János, Zákány József, Veress László. — Debreczeni és LIajduvármegyei néprajzi tanulmányok. — Hatvani. — Az árvaházakról. — A nőnevelés napikérdései. — Régiség- gyűjtő. — Milleniumi kiállítás. A siketnéma oktatás és nevelés kézikönyve. Irta Scherer István. A hazai humanistikus oktatás eddig embryo korát éli. Csekély számú in- tézet áll fenn azon szerencsétlenek számára, a kik a népiskolában fogyatékos érzékük miatt tanítást és nevelést nem kaphatnak, úgy hogy legalább 90% a tanköteles koruaknak nő fel minden ismeret nélkül. Az utóbbi időkben üdvös mozgalom indúlt meg különösen a siketnémák gyámolítása érdekében s egy egyesület alakúit, mely gróf Batthyány Gézáné és Rakovszky Istvánnal az élén a közel 20,000 siketnéma sorsának javításán s oktatásuk előmozdításán fáradozik. Ezt a czélt szolgálja a most megjelent mű is, felölelvén a sjketnémák tanításának és nevelésének minden ágát s tájékozást nyújtván általában a siketnémákról. Szerző 9 év óta szerkeszti a siketnéma-tanítók szaklapját s tan♦
