Evangélikus Népiskola, 1896
1896 / 1. szám - Tárcza
äz okosság úgy parancsolja, hogy fel kell áldozni becsületet, szeretetet, kegyeletet, hitet. Hogyisne, hiszen az erény, a becsület, a hit, nem adott még senkinek egy falat kenyeret sem. Mintha nem hallottuk volna soha, hogy a kik isten szerint élnek azoknak mindenek javukra szolgálnak. És nem egyszer hallod azt az elvet hirdetni s példákkal látod bebizonyítva, hogy csak az a boldog ember, ki az élvezetek karjaiba veti magát. Álnokság, haszonlesés, kéjelgés ördögei vesznek körül úgyszólván minden pillanatában életednek. Mert a mai kor embere elhagyta Istenét, és a sátán rabszolgájává ajánlkozott. Nem élhet az ember a nélkül, hogy valamely földöntúli hatalomnak ne szolgáljon s ha megtagadja az egy igaz istent, szükségképen önalkotta bálványok előtt hajtja meg térdeit. Miként az úr Jézust kisértette meg az ördög, téged is megkísért naponta : Mindezeket néked adom, ha leborúlva imádasz engemet. És tapasztalni fogod, hogy nem csekély, de sőt igen nagy lelki erőre van szükség, hogy e kisértéseknek ellentállani tudjunk. Igen hatalmas a kisértő s százféle alakban, majd egyik felebarátod ajkain, majd egy hatalmas ember szavaiban, majd egy sinlődö beszédjében, majd a hírlapok elmélkedéseiben és hir-rovataiban, jelenik meg előtted tagadva mindig, a mit jobb érzésed állít, meghazudtolva a ke- resztyénség legmagasztosabb eszméit. Tapasztalni fogod, hogy nem könnyű dolog e százkarú hatalmas, bájos alakú, szemkápráztató csábítónak ellenszegülni. De mégse csüggedjen lelked. Az erős léleknek inger a küzdelem nehézsége; ne gyengüljenek meg tehát erőid, hanem adj hálát a Gondviselésnek, hogy nehéz harczok elé helyezett, hogy annál édesebb legyen győzelmed tudata. Ne tévedjen el soha szemeid elől az a gondolat, ne engedd soha elgyengülni hitedet, miszerint az igazság az álnokság által, az egy igaz Isten a bálványok által még soha le nem győzetett, és a bálvány imádás sohase kerülte el méltó büntetését. Azok a pillanatnyi fényes sikerek, melyeket a birvágyó, az álnok és az élvezethajhász kérkedve csábító színben szemeid elé tár, ne téveszszék meg látásod tisztaságát. Hasonlítanak a ragyogó kiállítású épülethez, mely fövényre építve állandóság tekintetében semmi biztosságot nem nyújt. Ellenben a szerető atya soha el nem hagyja azt, ki őtet féli s parancsainak szeretettel hódol. E gondolatok foglalkoztassák lelkedet az év utolsó napjának ünnepélyes pillanatában s ezek e napot most és mindenkoron örömünneppé varázsolják. Örömünnep lesz az, mert kebeled kegyeletes, szent érzelmekkel telik meg, örömünnep, mert szép reményekkel, hittel és bizodalom- mal köszöntöd az év első hajnalát s nézel a titokteljes jövő elé ! Ezt kívánom, hogy így legyen, midőn összes jó kivánataimat összefoglalom e szavakban : Boldog új évet! Sass János.
