Evangélikus Népiskola, 1895
1895 / 8-9. szám - Nyilt-tér
— 287 — ismeri el minden tanférfi, hogy az egyházi ének egyik hathatós előmozdítója a vallásos érzelem felkeltésének, ápolásának. Prot. egyházunk épen ennek folytán mindig súlyt fektetett az egyházi ének tanítására s mégis oly szerény eszközök állnak e tekintben rendelkezésünkre. Hézagpótló munkát vélt tehát a győri ág. hitv. ev. egyh- község közrebocsátani, midőn »Ev. egyházi dallamok« czimén egy gyermek-(ifjusági) istentiszteletekhez alkalmas énekszövegek és gyermekimák gyűjteményét adta ki. A könyvecskét főkép az egyházi énektanítás segédeszközének szánta s úgy van összeállítva, hogy az elemi- és középiskolákban egyiránt használható legyen az. Tartalma, a következő: 60 egyházi dallam hangjegy letétellel, 20 gyermekifjúsági) istentiszteletnél alkalmas ének 4—-5 kiválasztott vers szöveggel, 16 különféle alkalmi ima s végül egy liturgiái formula gyermek- ifjúsági) istentiszteletekhez. Szolgáljon különben bővebb felvilágosítással a könyvecskéből kivett s ide iktatott »Előszó:« »A győri ágost. hitv. evang. egyházközség szükségét érezvén egy tankönyvül szolgáló és a kebelében újabban rendszeresített gyermek-istentiszteleteknél is használható énekeskönyvnek, megbízta alulirt énektanftóját, hogy Benedek Vincze, Cserhalmi István és Gróf Endre győri evang. tanítók közremunkálásával ily könyvet állítson össze. így jött létre e müvecske, mely a legismeretesebb dallamokat tartalmazván, alkalmas segédkönyvnek kínálkozik más evang. egyházközségek iskoláiban is (különösen ott, hol a győri énekeskönyvet használják) s mint ilyen, tekintettel arra, hogy a soproni ev. tanítóképző által kiadott, több helyütt kézen forgó »Egyhangú melódiák' új kiadásban többé nem kaphatók, az egyházi énekdallamok begyakorlásánál hézagot van hivatva pótolni. A dallamok és szövegek kiszemelésében és ösz- szeállításában tekintettel voltunk arra, hogy azok úgy a czélszerüségi, mint a paedagogiai kivánalmaknak is megfeleljenek. Előnyösnek találtuk a módszeresebb tanítás czéljából a dallamokat három csoportba beosztani. Beosztási alapul szolgált részint a hangterjedelem, részint a dallamok könnyebb vagy nehezebb volta és végül azoknak többé vagy kevésbbé szokottsága. A csekélyebb hangterjedelmüek, könnyebbek és szokottabbak az alsóbb, a többiek a felsőbb osztályokban tanítandók. A dallamok felvételénél Altdörfer »Choral- könyv*-ét követtük, azonban a győri variánsokat is megjelöltük apróbb kóták- kal. Azonkívül paedagogiai szempontból czélszerünek találtuk a chorált, különösen az alsóbb osztályok számára, a szokottnál mélyebb fekvésű hangnemekbe transponálni. E füzet egyéb tartalmát képezik továbbá a győri ágost. hitv. evang. egyházközségben szokásos gyermek-istentiszteletekhez alkalmas énekszövegek, a győri énekeskönyvből; imák gyermekek számára és végül egy gyermek-istentisztelethez alkalmas liturgiái formula, melyet a drezdai »Kinderharfe* után Poszvék Sándor, soproni evang. lyceumi és Kapi Gyula, soproni evang. tanítóképzőintézeti igazgató urak dolgoztak át. E chorálgyüj- temény egyben kísérletnek is vehető arra nézve, mikép volna az egyházunkban használatos ehorálok felette nagy száma redukálható. Győr, 1895. január hó. A szerkesztő-bizottság nevében: Kirchner Elek, evang. orgonista és énektanító.
