Evangélikus Népiskola, 1894
1894 / 1. szám - Kovács Sándor: Az év kezdetén
3 Ipfe ev kezdeten. —1894.. — Te vagy reményem sziklaszála, Erősségem, <?7Z Istenem! Deríts fényt rám, boríts homályba, Bizom te benned szüntelen. Kiterjeszted szárnyad fölöttem, Ha keblem tépi fájdalom, velem minden örömömben, Te vagy fénylő tűzoszlopom. Oh légy velem küzdelmeim közt, Erőnek lelke légy velem! Sikernek harmatával öntözd Munkámat édes Istenem! Hozzád sóhajt, a ki erőtlen, Segélyül hívja szent neved, Hív gyámolöm nehéz időkben, Ne hagyj el örök szeretet! Te voltál eddig is vezérem, Te biztatál, ha csüggedék. Boldog, a kit búban, veszélyben A te lelked szerelme véd! Neved fénylett, miként a csillag, Ha éj homálya szállt re ám, A dúlt szívnek te adsz nyugalmat, Áldás fakad kezed nyomán. Tekints felém szánó szemekkel, Áraszd reám irgalmadat! Sok vétkemet, Uram, feledd el, Mely lelkemhez hozzá tapadt. Magasba tör vágyam merészen S a test alá a porba von. Arasznyi létem terhét érzem, Veríték gyöngyöz arczomon.
