Evangélikus Népiskola, 1894

1894 / 10-12. szám - Sass István: Az ünneplő Orosháza

280 —

á polgári iskolások összes serege fiúk és leányok mintegy 220-art állottak. — Az impozánsúl feldíszített terem emelvényén foglalt helyet a község bírája, Jankó György, kinek elődei a messze Kemenesaljáról, Vönöczkről költöztek ide, továbbá Vángyel Szilárd első jegyző és Veres József lelkész, közs. iskolaszéki elnök s országos képviselő.

A zsúfolásig megte’t teremben széjjel nézve az emelvény körül ülnek : Sárkány Sámuel bányakerületi, Zelenka Pál tiszavidéki püspökök, Zsilinszky Mihály zólyomi főispán, Szentiványi Árpád, Ihász Lajos, Gyurácz Ferencz pápai lelkész és esperes, gróf Zay Miklós az orosházi egyház felügyelője, Harsányi Sándor orosházi igazg. lelkész, Sántha Károly s. szt. lőrinczi, Laukó Károly kecskeméti, Ebner Gusztáv pozsonyi, Dianiszka András lőcsei, Margócsy József losonczi, Bognár Endre lovász-patonai, Simomidesz János szécsényi, Dubovay Béla nemes-magasii, Hoffbauer Pál bakony-szombathelyi lelkészek, Varga János s. szt. lőrinczi felügyelő, Dr. Láng Frigyes Zombáról, Bánhegyi, István békésm.-gyei királyi tanfelügyelő stb., vidékről jött küldöttség összesen 78 taggal.

A díszgyülést Jankó György biró megnyitván, az elmondott beszédek közül kiemelkedett Veres Józsefnek Orosháza múltja s jelenéről szóló érdekes fejtegetése, melyből a kiváló momentumokat ide jegyezzük: Az első település 150 évvel ezelőtt, az akkor még nép- télén pusztaságra, hol a felnőtt bozótban a vaddisznó falkában kóborolt, s a szarvas csordaszámra legelészett, Zombáról, Tolnamegyéből történt. Dénes Sándor tanitó vezette az alig 30 családból álló karavánt, s a régi Orosháza romjai felett sátrakat ütöttek. Nem sokára Vas-, Zala- és Fehérmegyéből több család szivárgott a buja legelőkkel kecsegtető, termékeny vidékre, s mint a mustármag, nevelkedett, s erősödött az új Orosháza, annyira, hogy 1818 ban már 8567, 1882-ben

10915, az utóbbi 1891-ik népszámlálás szerint már 20.000-en felül emelkedett Orosháza népessége, és megjegyezzük, ha a születések száma a halálozások számához viszonyítva ezután is oly kedvezők lesznek, Orosháza népessége alig egy pár évtized alatt megközelíti az 50.000-et. Ha meggondoljuk, hogy Orosháza rajzásából alakultak a környékbeli falvak: Gyopáros, Szent-Tornya, Bánfalva, Csorvás, P.-Földvár és a messze Aradmegyében lévő Fazekas Varsánd, úgy méltán csodálkozást kelt e község gyors emelkedése. — De a nagy népességgel együtt a terhek is ez irányban szaporodnak. Orosháza adója volt 1745-ben 398 frt, 1868-ban összes adója 42,884 frt, s most 1894-ben már 180 513 frt. — Ez adatokkal kapcsolatban Orosházának még a következő művelődési és társadalmi viszonyait tartom érdemesnek feljegyezni. Ezelőtt alig 20 esztendővel az ev. egyháznak népessége arányához képest igen kevés, csak hat iskolája volt. Egyiknek-egyiknek népessége — alig hihető, ha az iskolai anyakönyvek nem tanúsítanák, 300-nál is többre rúgott. Még 1882-ben osztatlan leányiskolámban — noha ez legkisebb a többiek közt — beiratkozott 216. Most már buzgó lelkészeink s az