Evangélikus Népiskola, 1894
1894 / 9. szám - Tárcza
— 253 — hogy vizsgád oly fényesen siherült, látva, hogy mily gyönyörű jelenség a tanító az őt őszintén szerető s tisztelő gyermeksereg közepette, szive mélyéig meghatva elérkezettnek látta az időt eltitkolt érzelmeinek ki- nyilvánítására s a nyilvános vizsga ünnepélyének legszebb folytatásakép saját tűzhelyénél a legboldogabb családi ünnepélyt rendezé, melynél szebb jutalmat a tanév befejeztével tanító még alig élvezett. Isten áldja meg érte. Mondanom is felesleges, hogy tudósításodat lelkem mélyéig megindulva örömkönyek közt olvastam. Boldognak tudva téged, boldog vagyok én is. Fogadjátok legőszintébb rokoni meleg üdvözletemet, ölelésemet szeretett aráddal együtt. Áldja meg a Mindenható frigyeteket lelki és testi javaival. Leveled egyik gondolatára némi megjegyzéseim vannak. „Ne higyje, kedves bátyám,— igy szól leveleid — hogy czélomat elérve a nyugalom párnáira fogom hajtani fejemet, sőt új összeköttetéseimet, a kedvezőbb viszonyokat arra fogom felhasználni, hogy még több erővel igyekezzem mindig fölfelé.“ Teljesen hiszem, hogy ez ígéreted őszinte, helyeslem is gondolkodásodat, de mivel szavaidnak nem helyeselhető magyarázata is van, szükségesnek tartom elmondani a nősülés czéljáról véleményemet. Fiatal emberekre nézve, kik mint te, hasonló viszonyok közt élnek, a nősülésnek két czélja lehet. Az egyik rendes, békés családi élet, melyben örömödet s hivatásodat nemcsak mint ember, hanem úgyis mint egyháztag, úgyis mint hazafi, — mert a családalapítás és jó gyermekek nevelése mind e szempontból egyformán kötelesség — egész mértékben felleled és annálfogva semmi más után nem vágyódok A másik czélja lehet a nősülésnek tágasabb hatáskör, magasabb és magasabb polczra való törekvés, vagyonszerzés, a mi mellett a családi élet csak mint nyugvóhely szerepel. A ki ez utóbbit tűzi ki czélul, az előtt a nősülés a haladás (stré- berség) eszközévé alacsonyul le. Lehet, hogy az ifjúi idealismus az első napokban szorgalmas, gondos kutatás folytán felfedez nem egy jelenséget, nem egy vonást, melyek azt látszanak bizonyítani, hogy a vonzalma mégis nem a külső előnyöket, hanem magát a menyasszony, vagy feleség személyét illeti s igy a házasságban mégis tiszta érzelmek vezérelték. Rövid idő múlva azonban tapasztalni fogja, hogy lelke a tűzhely körül nem érzi otthon magát, hogy családja tulajdonkép csak szállást adó hely, hol napi fáradalmait kipiheni, hol naponta levessel várják. Clubbok, egyletek, gyűlések, társasvacsorák képezik tulajdonkép otthonát, hol minden lépten-nyomon új és új alkalom kínálkozik helyzete javítására s egyéni tulajdonainak tündököltetésére hatni, dicsőséget aratni, vagyont vagyonra halmozni, ezek foglalják el egész lelkületét, mely annálfogva a családi gondok elől inkább menekülni óhajt, mint hogy azokban örömét találná. Családi boldogság ezen a pályán nem terem. S a ki ilyen czélt tart szeme előtt s lelke nem elég hideg, hogy a családi boldogságról lemondani tudna, de elég ideális, hogy a dicsőség pályája
