Evangélikus Népiskola, 1894
1894 / 7-8. szám - Papp József: A földrajztanítás anyagának részletezése a népisk. IV. osztályában
192 — medencze alakú felföldet képez, melyet köröskörül magas hegyek szegélyeznek, belsejében pedig alacsonyabb emelkedések s tágas lapályok találhatók. Erdély éjszaki határhegységét képezik a Radnai havasok, melynek legmagasabb csúcsa az Unőkő. A hegység délkeleti oldalán ered a Nagy-Szamos, ennek a völgyében, R a d n a vidékén gazdag ezüstbányák vannak. A N.-Szamos mellékvize a Besztercze, mellette van Besztercze, a vidék legnépesebb s legiparosabb városa. A keleti határ-hegyláncz főbb részei a Gyergyói, Csikiés a Három széki havasok. E vidék gazdag ásványos vizekben s gyógyító erejű fürdőkben; leghíresebb a borszéki savanyúvíz, az u. n. borvíz, Gyergyóban, s a tusnádi fürdő Csíkban. A keleti határhegylánczon át több hegyszoros vezet a szomszéd Moldvába. A keleti határhegylánczczal párhuzamosan húzódik a Hargita hegység, mely a belföldi hegyek közt a lenagyobb. A Hargita keleti oldalán ered az erdélyi felföld legnagyobb folyója a Maros, mely elein- tén éjszakra, utóbbb délnyugatra, Erdély belseje felé folyik, hol alacsonyabb dombok közt, hol pedig tágas lapályon. A Maros völgyében találjuk Erdély nevezetesebb városait, u. m. Maros-Vásárhelyt, N a g y-E n y e d e t, Gyula-Fehérvárt s Dévát. A Maros mellékfolyója balról a Kük ül 1 ő, mely a Hargita nyugati oldalán ered, két ágból, (Kis- és Nagy-Küküllő). A Nagy-Küküllő völgyében van Székely-Udvarhely, Székel y-K eresztur, Segesvár és Medgyes, iparos városok. A Hargita és a Csíki hegyek közt, a Maros forrásától nem messze ered az O 1 t folyó, csakhogy ez déli irányt vesz s úgy kerüli meg nagy kanyarodással a Hargitát, utóbb nyugati irányban szép lapályon folyik tovább. Az Olt völgyében fekszik C s i k-S z e r e d a, Sepsi-Szent- György és Fogaras városa. Erdély legmagasabb hegysége a déli határlánczolat, melyet Erdélyi havasoknak is szoktak nevezni. Legmagasabb csúcsai: középtájon a Negój, mely a 2500 méternyi magasságot is meghaladja; a keleti részén a Bucses, melynek éjszaki tővénél fekszik Brassó, Erdély egyik legnépesebb s legszebb városa, 32,000 lakossal, nagy iparral és kereskedéssel ; a hegyláncz nyugati részén legmagasabb emelkedés a Retyezát. E részen Petrozsényn él gazdag kőszénbányák vannak. A Retyezáttól éjszakra elterülő völgyben van Vájd a-H u- n y ad a Hunyadiak ősi várkastélyával s hires’vasgyártással. Az Erdélyi havasokon át is több szoros visz a szomszéd Oláhországba, legnevezetesebb a Vöröstoronyi szoros, melyen át az Olt folyik ki hazánkból. A nyugati határhegységnek azt a részét, mely a Marostól délre az Al-Dunáig terül el, Bánsági Erez hegy ségnek nevezzük. Ez hazánknak egyik leggazdagabb bányavidéke, hol igen sok vasat, rezet, egyéb érczeket és kőszenet nyernek. Nevezetesebb bányavárosok : Oravicza, Resicza és S t e y e r 1 a k-A n i n a. E vidéken ered a
