Evangélikus Népiskola, 1894
1894 / 1. szám - Papp József: A földrajz-tanítás anyagának részletezése a népiskola IV. osztályában
13 tenek. A kemenesaljaí síkságból magánosán emelkedik ki a lapos tetejű s bortermő Ság, közelében van Kis-Czell kereskedőváros. A Dobrai hegyekben ered a Zala folyó, mely kanyargásokkal kelet felé folyik. Mellette van Z ala-Egerszeg városa. A Zala folyótól délre terülnek el, mint a Dobrai hegyek keleti nyúlványai, a Zalai hegyek s dombok, melyeknek lejtóin sok bor terem. A dombok keleti szélénél, már a drávamelléki síkon fekszik N a g y-K a n i z s a, népes, kereskedő város. — Az Osztrák-magyar határhegység vidékéről tanultak áttekintése, összefoglalása. Itt megjegyezzük, hogy azon tanítónak, kinek iskolája e vidékre esik (tehát Mosony-, Sopron-, Vas- vagy Zalamegyében), a saját megyéje tárgyalásánál tanultakat tanítás közben, mint már ismereteseket, a gyermekektől számon kérheti s csak az egészen új adatokat fogja velők közlőleg megismertetni. Ez a megjegyzés szól egyéb vidékek tárgyalására is. A dunántúli Alpoknak másik csoportja a Bakony, a Vértes és a Pilisi hegyek. Ezek a dunántúli vidék közepe táján éjszakkeleti irányban húzódnak a Zala folyótól a Duna kanyarulatáig, s egymással összefüggő hegy- lánczolatot képeznek- A Bakonytól délre találjuk hazánk legnagyobb állóvizét, a Balaton tavát, mely a hegylánczolat irányát követve, szintén éjszakkeleti irányban nyúlik el, mintegy 75 km.-nyi hosszúságban. A Balatont magyar tengernek is nevezik, mert hullámzása épen olyan, mint a tengeré; sokszor csendes időben is háborog. A Balatonon kisebb gőzhajók is járnak, melyek azonban csak a személyközlekedést közvetítik a parti községek közt. A Balaton vizében sok hal tenyészik, nevezetes hala a fogas. A balatoni halászat! Érdekességei még a Balatonnak a kecskekörmök, melyek nem egyebek, mint kővé vált kagylók. A Bakonynak a Balaton partjáig nyúló része szakadozott s magánosán álló hegykupokból áll, melyeknek oldalain jó bor terem, tetejűket pedig többnyire várromok ékesítik. A balatonmelléki borok legjobb boraink közé tartoznak, különösen hires a badacsonyi bor. Kár, hogy a filoxera itt is igen pusztít. A Balaton délnyugati partján van K e s z th e 1 y, mely nevezetes gazdasági iskolájáról és Hévíz nevű melegforrásáról s fürdőjéről. A tó éjszaknyugati partján fekszik B a lato n-Fü red, savanyúvíz forrással és világhírű fürdővel, továbbá szeretetházzal, melyben az elhagyatott gyermekeket nevelik fők B.-Füred közelében, a tó vizébe nyúló sziklás félszigeten van Tihany, mely nevezetes viszhangjáról. (A benczés apátság kéttornyú temploma veri vissza azt, ha az átelleni dombra állunk.) Füredtől éjszakra, a Balatontól mintegy órányira fekszik Veszprém városa, hegyes-völgyes utczáival, régi püspökséggel. Veszprémtől éjszaknyugatra terül el a Bakony legfőbb része, hires erdőségeivel. (Azért nevezik Bakonyerdőnek is). Legmagasabb kiemelkedése a a Köröshegy (752 m.) A Bakony mészkövéből igen sok meszet, fájából pedig sok szenet égetnek. (A szén- és mészégetés leírása, ha egyébként még elő nem fordúlt). Veszprémtől nyugatra, Herenden nevezetes porczellán- gyártás, Váró s-L ő d ö n pedig kőedény-gyártás van. A Bakony nyugati részén, Ajkánál kőszenet bányásznak. Devecser közelében, már a síkságon, magánosán emelkedik a kupalakú, s jó bort termő Somlyó, tetején várrommal. A Bakony nyugati kiágazása a pannonhalmi dompcsoport. Egyik
