Evangélikus Népiskola, 1894
1894 / 1. szám - Papp József: A földrajz-tanítás anyagának részletezése a népiskola IV. osztályában
11 a. nagy körút, a városliget, szobrok, fürdők; a budai hegyek s a nyaralók, a Svábhegy s a Gellérthegy, a budai vörösbor, stb. stb. A Gellérthegyen alul a jobbparti hegyek is elmaradnak, s a Duua kiér a magyar Nagy-Alföldre és képezi Csepelszigetét. Ezentúl mindkét felöl sik földet érünk, azért a Duna kanyarogva folyik és több apró szigetet képez, s még egy nagyobbat is, t i. a Mohácsi szigetet. A Duna két partján találunk népes, kereskedő városokat. Ilyenek jobbról: Duna-Föld- vár, Paks, Tolna Szegszárdsa gyászos emlékű M o hács, balról Kalocsa, Baja és Apát in. Szegszárdon alul folyik a Dunába a Sá r v í z, innét nem messze emelkednek a Zengő hegy végső ágai, hol sok vörös bor terem. Baján alul, Bezdánnál ágazik ki a Dunából a Ferencz-csatorna. Apa- tin hires lentermelö hely. Ezen alul a Dunába ömlik jobbról a Dráva, melynek torkolatán fölül van Eszék, kereskedő város. Vukovártól kezdve a Duna keletre kanyarodik s a jobb parton alacsonyabb hegyeket találunk, ez a Vrednik hegység v. a Fruskagór a, melynek lejtőin sok gyümölcs és szőlő terem. Itt van a balparton Újvidék népes iparos város, vele szemben Pétervárad és Karlócza. Tovább keletre a mocsaras balparton van Titel s közelében a Tisza torkolata. A Tisza a legnagyobb mellékfolyója a Dunának és sok vizével eltéríti az irányából, s innen kezde ismét délnek folyik, jobb-balról sik földön, az ország határáig. Itt azonban, Zimonynál, a bővizű Száva ömlik belé, mely ismét kelet felé tériti el utjából. Zimony- nyal szemben, a túlsó parton fekszik Béig rád, a szomszéd Szerbország fővárosa, mely hajdan Magyarország erős vára volt, s akkor Nándor-Fehérvár volt a neve A Száva torkolatától kezdve a Duna határfolyó hazánk és Szerbia közt. A magyar partvidék még mindig sik és mocsaras, a szerb partokon azonban hegyeket találunk- Zimonytól keletre nemsokára Pancsovára érkezünk, melyen alul a Temes folyó szakad a Dunába. Pancsova nevezetes selyemiparáról. A N é r a folyó torkolktán alul, Báziástól kezdve a magyar partokon is magas hegyek emelkednek; az Al-Dunára ereszkednek s itt végződnek el a Kárpátok. Szép vidék. A Duna medre összeszorúl, különösen a Kazánszorosnál. A meredek partokon vezet a Széchenyi István által épített müút O r s o v á i g, mely az ország határán van, élénk kereskedő város. Orsovánál a Duna elhagyja hazánkat s a szomszéd Oláhországon át siet a tenger felé. Orsován alul van az u. n. Vaskapú, melynek sziklazátonyai igen veszélyesek a hajózásra; azért ott most nagyban folyik a folyó medrének szabályozása. — A Duna vidékéről tanultak ismétlése a fali térkép szerint, kikérdezés utján. (A Dunai utazás tárgyalásához szükséges 4—5 óra.) 3. A dunántúli dombvidék. (Most már megkezdhetjük hazánk általános földrajzát, vidékenként haladva előre. Természetesen itt is kiki azon vidéken kezdi, a mely vidékre iskolája esik. Mi a Duna jobbparti vidékével kezdjük.) Ezt az országrészt Dunántúlnak nevezzük, mivel az ország középső részeitől számítva a Dunán túl esik. Dombvidéknek pedig azért mondjuk, mert földje legtöbbnyire dombos s hegyei is mind alacsonyak. A dunántúli vidéket a svájczi és ausztriai Alpok végső kinyulásai ágazzák be. Csakhogy mig az
