Evangélikus Népiskola, 1894
1894 / 1. szám - Papp József: A földrajz-tanítás anyagának részletezése a népiskola IV. osztályában
g A heti legkisebb óraszám kettő volna; — szabály szerint minden csoportnak hetenként kétszer, 2—2 órában kellene dolgoznia ; s egy tanerőre egyszerre sóba sem volna szabad 10—12-nél több tanúlót bízni. A legközelebbi kérdés az, hogy mely munkák szolgáljanak kiindulási pontúi? Mint már fentebb jeleztük, mi egyelőre csak két munkanemre szorítkozunk u. m. főág gyanánt a svéd módszer szerinti famunkára s ebhez mintegy előkészületül a papirosmunkára, körűbelől oly terjedelemben, amint az Lipcsében történik. Fa és papiros, illetőleg kárton képezzék a feldolgozandó anyagot, miáltal nincsen kizárva az, hogy utóbb ezek mellé, még valamely más anyag is nem járulhatna. Hogy miként képzeljük mi ezen tanítási ág gyakorlati életbe léptetését, azt majd talán más alkalommal fogjuk elmondani, a midőn ismertetésünkhöz egy a minták elkészítésére vonatkozó módszertani útmutatást is szándékozunk csatolni. A földrajz-tanítás anyagának részletezése a népiskola IV. osztályában.*) A tanterv szerint ezen osztály tananyaga: a III. osztályban szerzett földrajzi alap forgalmak, különösen a megye földrajzának ismétlése; az egész magyar birodalom tüzetes, a szomszédos Ausztria kevésbbé részletes, Európa általános, s az 5 földrész és a világtengerek legáltalánosabb vonásokban való ismertetése. Az alább következő részletes beosztásnál főkép azon iskolákra leszek tekintettel, melyekben a tanév 10 hónapra terjed. A kevesebb szorgalmi idő felett rendelkező iskolák tanítóinak tehát a közlendő tananyagot a saját viszonyaik szerint rövidíteni, összevonni kell, ha azt tel akarják használni. 1. A múlt évben tanultak ismétlése, a gyermekektől kikérdezve, a megfelelő tervrajzok, szemléltető képek és térképek felhasználásával. — Tájékozás a világtájak szerint az iskolában, az iskolaépületben, az iskola udvarán, az utczában, a helységben; ezzel kapcsolatban: az alaprajz v. tervrajz, magánépület középület, házsor, utcza, tér, piacz, s a helység fogalma. Lakóhely, szülőföld, község s annak polgárai, az elöljárók, falu, város, puszta v. tanya; a helységek keletkezése (saját helységünk története). A helység lakói vallás, nyelv és foglalkozás szerint. A helység határa, a különféle utak, a szomszéd községek; a szemhatár, a látókör. A lakóhely környékének felülete: sík, domb, hegy, völgy; továbbá vizei: forrás, patak, folyó ; tó, mocsár; félsziget, sziget öböl stb. Térkép. A helység határánák ásványi, növényi és állatiterm ényei-A levegő, szél, hömérsék, éghajlat; a víz körútja. A nap és látszatos járása, a napszakák s az évszakok; a hold és változásai, a csillagok, csillagképek. — A járás, a megye s ezek közigazgatása, a járási és megyei tisztviselők. Saját megyénk részletes földrajza: földjének fölülete, vizei, lakói s azok foglalkozása, közlekedési útjai. (Ezen ismétlés igénybe vehet 4—5 órát.) 2. A Duna és vidéke Dévénytől Orsováig. Szülőföldünkről a szomszédmegyéken át képzeletben elviszszük a gyermeket hazánk legnagyobb folyójá*) A dunántúli evang. egyházkerületi tanterv szerint a 3. csoport első évi tananyaga.
