Evangélikus Népiskola, 1893

1893 / 8-9. szám - Egyesületi élet

261

tanító-egyleteknek az esperesi gyűléseken szintén egy tag által való képviseltethetési joguk kimondatik, — melyek mind meg annyi bizonyítékai az egyháznak a tanítók iránt tanúsított érdeklődése és jóindulatának, — serkentve az egyleti tagokat a további ernyedetlen szorgalomra, — a gyűlést megnyitja.

Olvastatott a múlt 1892-ik évi november 23-án Vönöczkön tartott közgyűlés jkönyve, melynek kapcsán kimondja az egylet, miszerint az egyleti tagok, ha elmaradásukat vagy a gyűlésen írásban, vagy a legközelebbi egyleti gyűlésen élőszóval tett jelentésükben kellőleg nem indokolják, régebbi határozata értelmében az ok nélkül elmaradókat büntetéssel fogja sújtani. — Ugyanazon jkönyv 3. pontja nyomán a jövő őszi közgyűlésre begyakorlandó énekül a „Minden ember csak halandó“ czimü éneket jeleli ki.

A múlt 1892. junius 25-én Ns-Dömölkön tartolt közgyűlés jköny- vének 4. pontja alatt kinevezett Riczinger Ignácz sági másodtanító olvasta fel és előszóval is bővítette s magyarázta.; „A kérdezés" czimü munkáját. Több szerző, de különösen Goerth ; „A tanítás művészete“ czim munkája nyomán haladt. E munkában azt igyekezik munkahozó kimutatni, hogy milyennek kell a jó kérdéseknek lennie? De egyszersmint alkalmat vesz magának egyházi, t. i. lelkészi és felügyelői. — és állami t. i. tanfelügyelői, miniszteri felsőbbsége ellen Ítéletet mondani, és a tanügyi adminisztratióra vonatkozólag egyéni nézeteit nyivánítani, Bíráló Mestery Lajos sitkei tanító, a terjedelmes munkának thémáját gyakorlatiasnak, de tartalmának nagy részét, a tárgyhoz nem valónak, — és igy fölöslegesnek tartja Az elnökség Riczinger Ignácz másodtanítónak az egyházi felsőbbség ellen használt kifejezéseit, melyekhez joga nincs, — valamint az egylet is a maga részéről azok fölött megbotránkozásának adván kifejezést, — azokat, mint a tanítókat is sértőket — visszautasítja, és a munka érdemleges tárgyalásába sem bocsátkozik.*)

A másik munkahozó Berecz Gábor ostfi-asszonyfai tanító és bírálója Szűcs Imre z.-sztgróti tanító lett volna. Azonban a tagok között már körözött: „Az állóirásról“ czimü munkájuk felolvasását—tekintve az idő előhaladását és a jelen tárgyhalmazt, — az egylet a jövő tavaszi gyűlésre hagyja.

Az őszi próbaelőadás megtartójául Rózsa János kis-somlyói tanító lett kinevezve, a ki is próbaelőadását Nemes-Dömölkön kívánja megtartani. —

Szabó József egyl. könyvtáros jelenti, mikép Varga Gyula evang. lelkész úr az egylet könytárát az „Evang. Népiskola“ czimü (1892-ik évi) havi folyóirattal szíveskedett gyarapítani. Egyébkint a könyvtár jó karban és rendben van, s minden könyv és folyóirat az egylet pecsétjével el van látva. Mig az egylet Varga Gyula lelkész úrnak szives

*) Az egyházmegye a f. évi junius 29-én tartott gyűlésén, az egyletnek a testületi szellem eme nyilvánítása fölött örömét, — s részére bizalmát fejezte ki.