Evangélikus Népiskola, 1893
1893 / 8-9. szám - Egyesületi élet
259 Azt helyesnek találná alant megnevezett bizottság is, hogy a dunántúli egyházkerületben működő minden tanító meghivassék a kerületi gyűlésre s ott tanácskozási joggal bírjon, de óhajtja, hogy szavazati j oga csak a képviselőknek legyen, mert csak is így fog a kér. gyűlés oly határozatokat hozhatni, melyek a kerület összes tanítóságának véleményével s óhajával megegyeznek. Továbbá, mielőtt a javaslatra vonatkozó lényegtelenebb megjegyzéseit sorolná fel a bizottság, egy másik, — szintén nagyon fontos dologra kíván figyelmeztetni s ez a kér. tanító-egylet szervezetének egyszerűsítése. Ugyanis, ha a tervezet keresztül megy, sok költségbe kerülend az a sok központi-választmányi s igazgató-választmányi ülésezés. Sokkal helyesebb volna igazgató-választmányt nem is szervezni, hanem igenis annak teendőit részben átruházni a központi választmányra, részben pedig a központi választmány elnökének kötelességei közé sorolni azt is, hogy a mit a vezetése alatt álló választmány határoz, annak végrehajtásáról Ő gondoskodand. A többi azután magától jön. Csak össze kell hívni az alakuló gyűlést s a megalakult egyletnek kiküldött bizottsága majd átalakítandja az alapszabály tervezetet úgy a mint az a czélnak leginkább megfelel. Alulírott bizottság rövideden még a következőkre teszi meg észrevételeit: a 2. § a) pontjában a — terjesztés — szó ,fejlesztés“ — szóval, b) pontjában a — közoktatásügy — nép oktatásügy-gyei cserélendő fel. A 9. §. így módosíttassák: — pártoló tagok azok, kik az egyesület czél- jaira évenként bármely, tetszésük szerinti összeget adományoznak. — Még tán a 13. §.-nak rájok vonatkozó megszorításaiból is hagyható el egy-más! A 21. §. magától elesik, ha az egylet képviseleti alapon fog felépülni, mert akkor a képviselők, — el lévén látva fuvar — s napidijjal, úgy is megjelennek a gyűlésen mindnyájan. A 22-ik §. így lesz jó : — az egyesület hivatalos nyelve kizárólag a magyar. A 30. §.-nál alkalmasint nyomtatási hiba az, hogy — a számvevő segédkezik a pénztár kezelésénél, — e helyett: — a számvevő ellenőrzi . . . stb. A központi választmányról szóló fejezetbe beveendő az is, hogy — minden intézkedéséért a közgyűlésnek felelős! — továbbá meghatározandó, hogy — hány évre lesznek a tagok választva? Ezeket ajánlja megszivlelésre alulírott bizottság s szívből kívánja, hogy a győrmegyei tanító-egylet eszméje diadalt arasson, a kerületi tanító-egyesület mi előbb létre jöjjön! Zsebeháza, 1893 május havában. Szutter Dániel, biz. jegyző. Kiss Sándor, Szíj Lajos, Farkas György, bizottsági tagok. Szíj Lajos farádi tanító olvasta fel: „A. minta-tanítók.“ czimü dolgozatát. Az iskolai életből merített ezen érdekes és tanulságos dolgozat annyira megtetszett az egyesület minden tagjának, hogy a szerzőnek a legnagyobb elismerésüket fejezték ki. Mivel pedig a dolgozat kiterjeszkedett a jó iskoláról szóló fejezetében egy minta-tanító által tanított ismétlő oktatás tananyagára és tanmódjára^ és hozzá teszi azon nézetét, hogy e tekintetben sajnos még nincsen
