Evangélikus Népiskola, 1893
1893 / 8-9. szám - Egyesületi élet
250 A vasi felső ev. egyházmegye első körének tanítói értekezlete. Ez a kör május 7. Várösvágáson (Borostyánkő mellett) tartotta meg ülését. Polster Ferencz növendékeivel a törtek ismertetését tárgyalta. Móhr Lajos határfői tanító „A vallástanításról“ tartott érdekes előadást és Polster János vágodi tanító ezt a tételt dolgozta ki: „A nevelés a szülői házban“. Az előadásokhoz élénk eszmecsere fűződött Iskolalátogatóknak e kör részére javaslatba hozattak: Manninger György, borostyánkői lelkész, Putsch Sándor pinkafői kereskedő és Knöbel Mihály felső-lövői tanító. — Legérdekesebb tárgya a gyűlésnek ,.A dunántúli ág. hitv. evang. tanítók kerületi egyesületének alapszabály-tervezete* volt. A közgyűlés az egyesülés eszméjét elvben pártolja, csak az iránt nem óhajtott még most véglegesen határozni, vájjon a kerületi tanitó-egyesület volna-e az egyesülés alapjáúl tekintendő, úgy hogy az egyházmegyei tsnító-egyesületek amannak csak fiókegyesületei volnának s külön alapszabályokra sem szorulnának ; vagy pedig hogy a sulypout az egyházmegyei tanító-egyesületekre volna helyezendő és a kerületi egyesület csak ezeknek delegácziójaként működnék. Ez utóbbi esetben a sok egyházmegyei alapszabály mellett még a kerületi egyesületnek is volna szüksége alapszabályokra. Egyes §§-hoz a kör már most is megmondja véleményét. P. o. a 12. § azt mondja : „A rendes tagok kötelesek évi 2 frt tagsági dijat az egyesület pénztárába félévenként előre befizetni“. A kör tagjai, tekintettel arra. hogy a tanítói fizetések a legtöbb esetben túlságos szerények s már az egyházmegyei egyesületben is kell tagsági dijat fizetni, tőkék felhalmozását meg az egyesület czéljáúl gondolni képtelenek : határozottan a mellett nyilatkoznak, hogy a rendes tagok tagsági dija 20—25 krnál nagyobb ne legyen; de a pártoló tagok dija évi 2 írtban megállapítható. Az egyesület közlönyét ne az egyes, hanem minden egyház község hivatalból rendelje megs azután lelkészek és tanítók közt köröztesse; a lap ára meg a gyülekezet pénztárából fizettessék. A 19. §.: „A tagok napidijakra és úti költségekre az egyesület pénztárából igényt nem tarthatnak“. Ezt positiv tétellel óhajtanok megoldani, akként, hogy a költségek vagy az egyházmegyék házipénztárából, vagy amennyire telik, az egyházmegyei tanító-egyesület pénztárából fedeztessenek. Mert ha a tagok napidijakat és útiköltséget nem nyernek, nem mehetnek gyűlésre, és akkor az egész egyesület Írott malaszt. A 23. §.: „Az egyesület tiszti kara: egy egyházi és egy világi elnök, egy titkár, két jegyző, egy pénztáros és egy számvevő“. A kör anomáliának tartja, hogy tanító-egyesületbeli egyházi és világi férfiak legyenek az elnökök, a tanítók pedig az elnökségből ki legyenek zárva. Az egyházmegyei tanító-egyesületek életbeléptetésekor az az alapelvünk, hogy minden új szervezés tervezete a községeknek s különösen