Evangélikus Népiskola, 1892
1892 / 4. szám - Irodalom
125 közoktatás minden ágát felölelő tartalmával első esapásra meghódította a tantigy minden barátját. Az előszóban a szerkesztő az olvasókhoz szólva, következőképen jelzi a lap megindításának jogosultságát s működésének irányát: „Tanügyi szaklapoknak, istennek hála, már nem vagyunk szűkében s ha csupán csak azoknak a számát akarnék egygyel szaporítani, még nem követelhetnők magunknak a létjogot. Azonban meglevő tanügji lapjaink nem tesznek, de nem is tehetnek eleget minden szükségletünknek. Magával a paedegögiával pl. ha foglalkoznak is, inkább csak egyes specialis kérdések keretében foglalkoznak, mintsem magukkal a paedagogiai elvekkel, a hazai paedagogia történetével s a tanítás módszerével. Tanügyi folyóirataink továbbá jobbadán csak egy-egy iskola-nemnek a képviselői s bár vannak köztük olyanok, a melyek más iskola-nemnek érdekeit is szem előtt tartják, ezt inkább a tanügyi administrate, tanári állás stb. szempontjából teszik, mint magának a paedagogiának minden iskola-nemre kiterjedő s ép azért mindenkitől független művelése végett. A „Magyar Paedagogia“ mindenekelőtt a paedagogiai tudományágak művelését tűzte ki feladatául s az általános érvényű paedagogiai eszméknek orgánuma kíván lenni. Megvan saját folyóiratuk a népiskolai tanítóknak, a tanítóképzői, polgári iskolai, középiskolai stb. tanároknak, de mindeddig' nem volt oly lap, mely a nevelésügy munkásait egyesítse, őket egymással megismertesse, élénkké tegye köztük az összetartozás érzetét a közös czél tudatát s lehetővé tegye egymásnak megértését, méltánylását. Tanügyünknek egyik nagy hiányossága, hogy a népiskolát a középiskolától, ezt az egyetemtől át nem hidalt nagy ür választja el, s midőn itt vagy ott bajok mutatkoznak, egyik a másikra hárítja a felelősséget, s arra nem gondolnak, mikép kellene közös megértés és közös megállapodás útján gyökeresen orvosolni a bajokat. Nem veszünk tudomást egymás működéséről, nem okolunk egymás tanulságaiból. A munkafelosztás, bármily üdvös különbén, irodalmunkban szétziláló szerepet folytat. Pedig talán senki sem fogja tagadni, hogy csak akkor virágozhatik tanügyünk, ha egész testén egy lélek ömlik át. Mily üdvös az, ha egyik iskola-nem a másikkal való összetartozását érzi, ha az együttműködést, egymás munkájának ismerését és méltánylását hivatásával járó feladatnak tekinti, kiváló példája Németország, hol a paedagogiai munkásság terén egyenesen a népiskolától tamil a középiskola s több helyt meg is kívánják a középiskolai tanártól, bogy gyakorlati kiképzésében az elemi iskolai tanításnak ishelye legyen.“ Különben a füzet főbb czikkei a következők: A kisdedóvás reformja. György Aladártól. Irodalmi oktatás a népiskolában. Málnai Mihálytól. Hivatalképesség és vizsgálat. Marczali Henriktől. A latin nyelv nemzeti hivatása. Kardos Alberttól. Tanítóképzésünkről. Radó Vilmostól. A zenetanárképzés ügye hazánkban. Harrach Józseftől. A német tanárképzés reformja. Csengeri János szerkesztőtől. Teendőink a fővárosi elemi oktatás fejlesztése tárgyában. Véredy Károlyiéi. A porosz felsőbb iskolák legújabb tanítási terve. Demeczky Mihálytól. Vézérkönyv a gyermek menedékhelyek felállításához és vezetéséhez Marosán Kornél tanító, a kisded óvási irodalomban ismert nevű szerzőtől. A mű a mint czitne is mutatja az 1891. évi XV. t.-cz. alapján a most felállítandó gyermek menedékhelyekkel foglalkozik. Nevezetesen a községeknek ezen viszonyaihoz alkalmazkodva, de a hivatolt törvényt is tekintetbe véve Útmutatást ad, hogy a már köteles gyermek-menedékhelyet, hogy és miként állíthassák fel, hogy az a törvénynek és saját viszonyaiknak is megfeleljen. Hogy ez érthetőbb legyen, a felszerelési tárgyak ábrákban vannak feltüntetve. Továbbá útmutatást nyernek a községek, hogy a fentartási költségeket miként állíthatják elő legczélszerübben. A gyermek-menedékhely-vezető- nőket bevezeti mindazon elméleti és gyakorlati ismeretekbe, melyek a törvény szerint a gyer- mek-menedékhely-vezetőnőktől megkívántainak. Megvan benne mindazon anyag, melyet a gyermek-menedékhelyekben felhasználni kell, p. o. imák, tornázási gyakorlatok, versek, dalok, mesék, társasjátékok, találós mesék, szemléltetési példák és ábrákkal is illusztrált foglalkoztatási nemek stb., melyeknek alkalmazása érthetően és körülményesen le van írva. Végre egész hétre szóló foglalkoztatási terv. íme ezen rövid dióhéjba szorított kivonat is eléggé mutatja az említett munka életre valóságát. Legmelegebben azon nőknek ajánlható ezen munka, kik a gyermek- menedékhelyek vezetésére készülnek s erről a törvény értelmében a kir. tanfelügyelő előtt vizsgát óhajtanak tenni. A mű ára 1 frt. Megjelent Litteczky és Reizer könyvkereskedőknél Szatmáron. Irodalmi jelentés. Fölbátorítva a magyar irodalom terén eddig elért sikereim által, elhatároztam, hogy munkáimból időnkint új kiadást adok ki Első, önálló s a honi sajtó által igen
