Evangélikus Népiskola, 1892

1892 / 4. szám - Tartalomjegyzék

TARTALOM

Lap.

Husvét. Zábrák DéiifS,.........................................................................................97.

Comenius Ámos Já tos. Kapi Gyula

.......................................................................98.

Egyház

i dallamaink általánosítása. Polgár József..........................................102.

A tanító mint természetbúvár. Márton József. ..............................................105.

A

z iskolai mulasztások korlátozása körüli teendőink. Ardorján Ferencz. . 108.

Pali öcsémnek. XI. (Egyháziak a politikában.) Sass János.................................110.

T

ÁRCZA. Próbafordítások. Payr Sándor..............................................................113.

A római pápák a vesztfáliai béke óta. Kovács Sándor. . . 115.

Párosával mennek. Tóth István..........................................................119.

KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK.

Válasz nyilt kérdésemre adott III. s IV. sz. feleletekre. JDöröcskei. . . . 119.

Felelet Bognár E. nyilt kérdésére. III. Göhring Mihály. . .... 121.

IV. Bodor Sándor........................................122.

V

áÉsz Bognár Endre úrnak. Barabás Gáspár......................................................123.

Irodalom........................................................................................................ 125.

Vegyesek........................................................................................................................127.

Szerkesztői üzenetek.

S. J. Budapest. Szives soraidat s küldeményedet vettem, köszönöm. Az összefoglalás jó lesz májusra, a pünkösdi czikk júniusra. — B. E. Lovász Patona. Legutóbb beküldött „nyilt kérdése“ tér szűke miatt jövő számra maradt. — A. F. L.-Komárom. Bocsánat, hogy csikkére mindeddig nem kerülhetett rá a sor; most is csak épen megkezdhettük. — V. K. Grénicz. Előfizetőül való jelentkezését a kiadóval egyetemben szives tudumásúl vettük. Bocsánat, hogy a kiadó az 1. számat egyelőre meg nem küldhette, majd pótolja, a mint lehet. — S. Gy. Kapós- Szabadi. A „nyilt kérdés“ már ki van szedve, de a korábbi kérdésekre adott feleletek kiszorították ; majd a májusi szám hozza.

— A valutarendezés és aranytermelósiink. A magyar valuta-enquete befejezte tárgyalásait. A szakértők egyértelmüleg az aranyvaluta mellett nyilatkoztak. Csupán az ezüstnek új valutánkban leendő szerepe s az állam-papírpénz forgalomba hozatala körül merültek föl nézeteltérések. Helyén való lesz e kérdéssel kapcsolatban megemlítenünk, hogy hazánk aranytermelése évró'l-óvre emelkedik; 1890-ben 2131.3 kilogrammot tett aranytermelésünk, ezüst termésünk pedig 17,049 kgr. volt. A világ évi aranyterrnelése 104,850 kgrot tesz, mely 2665 millió forint értéknek felel meg. Az aranytermelésben legelső helyeu állanak az Egyesült Államok, Ausztrália és Oroszország.

— Siketnémak mozgalma. Németországban 800 siketnéma folyamodást nyújtott be a császárhoz, kérve, hogy tegyék a siketnéma oktatás kérdését újból tanulmányozás tárgyává és hozzák be a siketnéma intézetekbe újra a régi jelbeszédet. Utalnak arra, hogy a siketnémák nagy többsége a legnagyobb erőlködés mellett sem képes a hangbeszéd kitűzött czélját még csak megközelíteni sem.

— A Fertő tó lecsapolásának kérdésével foglalkoznak a kereskedelmi minisztériumban. Sopron- és Mosonmegye törvényhatósága, valamint a Fertővel határos birtokosok nagy kiterjedésű termőföldekhez fognak jutni, de a környék sokat veszít természeti szépségéből. A Fertő vize nagy befolyással volt a vidék éghajlatára, sőt a tó partján termő bor minőségére is.