Evangélikus Népiskola, 1889
1889 / 2. szám - Tárcza
59 elbezdetik s különös szorgalommal űzetik.“ E mellett folytonosan gyakoroltatnak a gyermekek az Írásban és a „fej beli számvetés négy alapnemében.“ A hol az anyanyelv nem a magyar, „ott a növendékek számlálni tanuljanak magyarúl fel- s lefelé.“ Egyéb tárgyai ez osztálynak: ószövetségi bibliai történetek, a tiz parancsolat, könnyebb egyházi énekek s szentirásbeli mondatok (dicta probantia) könyv nélkül tanulása; folytatólag a mértékek ismertetése s a „közéletben előforduló természeti termények“ bemutatása, „az anyanyelvtan elemeinek gyakorlati megmagyarázása“, a földismeret elemei — „az iskolából indulva ki a tájakbani eligazodás, a vizek, dombok, hegyek és egyéb tájképek különféle s szemléletileg felfogandó idomairól s osztályairól,“ — egyházi énekek éneklése s testgyakorlás. A harmadik évfolyam tantervében az olvasás és irás gyakorlásán s az újszövetségi bibi. történetek tauításáu kívül megvan: az anyanyelvtan „élőszó- s írásbeli gyakorlatokkal, különös tekintetet vetvén a helyesírásra,“ számvetés „fejből s írott jegyekkel, különféle vonalok, képletek s az egyszerű geometriai testeknek szabad kézzeli rajzolása s megnevezése,“ a káté második része, Magyarország földrajza, a három természeti országból a nevezetesebb termények, az égi testekről általában,“ fogalmazási gyakorlatok — „a tanító által elbeszélt dolgoknak s történeteknek a növendék által szóval s irásbau történendő előadása,“ — szavalás, ott, hol az anyanyelv nem magyar, ezen gyakorlások magyar nyelven is történjenek,“ éneklés és testgyakorlás. A negyedik évfolyam kezdi meg a gépies olvasás kiegészítését „az olvasottak felett gondolkodásban! gyakorlással.“ Azonkívül ez osztály befejezi az új testamentomi bibi. történeteket, Luther kátéját s a természetrajzi oktatást; az Írásbeli gyakorlatokat „közelebb alkalmazza az életre “ a versszavalást, éneklést s testgyakorlatot tovább folytatja: a számvetést „nehezebb és összetettebb“ példákon gyakorolja; a földrajzból felveszi Europa ismertetését, s a történetből be- mutattatni kívánja „a leghíresebb, főkép honunkbeli férfiak életét.“ íme, a prot. szellemű, modern magyar uépiskola képe! Eltekintve egyes elavúlt módszertani fogásoktól, melyek különösen az irás s olvasás tanításában s a mértékek és pénznemek ismertetésében nyilatkoznak, s eltekintve itt-ott a didaktikai útbaigazítás hiányosságától, mint pl. a számvetés tanításában: a zay- ugróczi iskolai szervezet népiskolai tanterve a m ai neveléstudomáuy szempontjából is tiszteletet keltő munkálat, eredménye azon paed. törekvéseknek, melyek a század elejétől kezdve a negyvenes évekig, — Pestalozzitól Diesterwegig — Europa legjelesebb elméit foglalkoztatták, másrészt kifejezője azon nemzeti hangulatnak, mely 1825-től kezdve mind nagyobb hullámokat vert. Pestalozzinak főelve, az „élő szemlélet“ végig húzódik az egész tanterven ; majd azt kívánja, hogy a tanító mutassa meg, nevezze meg s egymástól különböztesse meg a természeti tárgyakat, majd azt sürgeti, hogy a földrajz tanításánál induljon ki az iskolából s mindenekelőtt a „szemléletileg felfogandó idomokat“ ismertesse meg, majd pedig meghonosítani igyekezik az ev. népiskolában — más néven — amai beszéd- és értelemgyakorlatokat, s azt hirdeti, hogy „legjobb tanításmód az értekezve kérdező, mely a fogalmakat világosan kifejti s feloldja, homályban s értetlenül semmit sem hágy, a gondol- kozási erőt élesíti s a tanítási tárgyak közéletbeni hasznát kijelöli s megmutatja.“
